Isten emberré lett, testté lett, hogy üdvözítsen minket. Ez a karácsony csodája, amit egy-két napos ünnepléssel nehezen lehet befogadni. De nem is kell, hogy így legyen, hiszen a karácsony egy egész ünnepkör, amikor arra vagyunk meghívva, hogy nyolc napon át ünnepeljünk!
“A legnagyobb baj talán az, hogy a társadalomban csak azt nevezik alkoholistának, aki az utcán az ürülékében fekszik, mást nem. Pedig ez nem így van.” Hogyan lesz valakiből alkoholista? Milyen mértékű vagy gyakoriságú ivás esetén beszélhetünk függőségről? Fazekas György atya több mint 10 éve a Katolikus Szeretetszolgálat fenntartása alá tartozó Alkoholistamentő Szolgálat lelkésze, de útja hosszú volt ezidáig; már öt éves korában találkozott az alkohollal, tizenéves korától kezdve pedig alkoholista volt. Beszélgetésünkben kirajzolódik megrendítő, ugyanakkor reményt adó tanúságtétele függőségéről és Jézus szabadító erejéről. Gyuri atyát arról is kérdeztük, lehetnek-e mélyen hívő emberek alkoholisták, mit tudunk tenni, ha egy hozzátartozónk érintett a problémában, és milyen változásokra lenne szükség társadalmi szinten, hogy hazánk ne legyen az alkoholizmus élvonalában.
Most vasárnap a talentumokról szóló példabeszédet hallhattuk a szentmisén. A hagyományos, „mainstream” értelmezési mód szerint a példabeszéd a tehetségeink, képességeink kamatoztatásáról szól, és arról, hogy Isten számon kéri majd tőlünk, mennyire sikerült ezeket az Ő dicsőségére és mások szolgálatára felhasználnunk. Vannak azonban másfajta értelmezések is, melyek szerint a talentumokról szóló példabeszéd sokkal inkább a bizalomról szól, és arra hív, hogy lássuk meg magunkban azt, amit a Mester lát bennünk. Egy domonkos szerzetes gondolatai.
Ez a Szentíráson alapuló imádság megragadja a lényegét annak, amire Jézus leginkább vágyik; a velünk való teljes egybeolvadásra!
A 777 indulása óta nem változott az oldal mottója, azaz, hogy a hit nem magánügy. A keresztények többsége valószínűleg egyetért ezzel az állítással, de mivel indokoljuk az álláspontunkat? Pál József temesvári püspök nagyszerű gondolatait szeretnének most megosztani veletek, ami rávilágít arra, hogy az élő hit egyszerűen természeténél fogva sem tud magányügynek megmaradni.
Nagypéntek jó példája annak, hogy ha Jézussal szeretnénk lenni a dicsőségben, akkor a kereszthordozásban is részt kell, hogy vegyünk. Huszák Zsolt atya mai gondolataiban erre is felhívja a figyelmünket!
„Ki számomra Isten? Hányszor utasítom vissza különböző kifogásokkal az Oltáriszentségben lévő Urat?” – fontos kérdéseket vet fel Huszák Zsolt atya bácsalmási plébános, aki a húsvéti szent három napban gondolataival próbálja érthetőbbé tenni számunkra, hogy mit üzen ma nekünk Jézus.
Kérdéses lehet, Jézus azon a bizonyos napon, Virágvasárnapon, miért pont egy szamár hátán ülve érkezett Jeruzsálembe, mit jelképez ez, vagy egyáltalán szándékos volt-e ez a cselekedete?
Már a negyedik gyertyát is meggyújtottuk az adventi koszorún és Bobek Tamás atya adventi gondolatai is a záráshoz érkeztek. Ezúttal viszont a karácsony előtti hétre szól üzenete, amelyet így még időben megfontolhatunk ahhoz, hogy a karácsony valóban arról szóljon, akiről kellene.
Vajon min ment keresztül József és Mária betlehemi útja során? A karácsony ünnepe emlékeztessen bennünket ennek a példamutató párnak a bátorságára és elhivatottságára!