Címke böngészése

Istenkép

„Az istenképünk megtisztítása alapvető feladatunk” – Béri László Renátó gondolatai

“Könnyebb böjtölni, mint szembenézni az istenképünk torzulásával. Mert az istenkép mögött ott van bennem az egész sötét oldal, amit elfojtok, elnyomok, amivel nem akarok szembenézni.” Béri László Renátó kármelita szerzetes több ízben beszélt már a bennünk élő, szubjektív istenképről, és arról, hogy az mennyi mindenre kihatással van életünkben, például arra, hogy hogyan kapcsolódunk másokhoz vagy önmagunkhoz. A Kontemplatívok podcast egyik adásában a szerzetes ezt a témát fejtette ki, sok elgondolkodtató felvetéssel fűszerezve.

Egy hívő ember nem haragszik? – Tapolyai Emőke a fals keresztény mintákról

A Hajónapló Fésülködő című műsorában beszélgetett Tapolyai Emőke pszichológus Vörös Krisztinával a szakember Fals keresztény minták című előadása kapcsán. Az interjú során olyan témákat érintettek, mint a mindennapi életünk és istenkapcsolatunk összefüggése, vagy a mai ember, a mai társadalom vallásossága, istenkeresése.

Hittan füzet kicsiknek és nagyoknak

Az üzlet az üzlet, szokták mondani. Eddig azt hittem, ez csak a 0 Ft THM-mel megvásárolható plazmatévékre, a ragyogó fogakat ígérő fogkrémekre és a havonta változó divatcikkekre vonatkozik. Jó, nem vagyok ennyire naiv. Tudom, hogy mindenre vonatkozik, amiből pénzt, hírt és az által még több pénzt lehet csinálni. Nem kímélve az emberek érzéseit, főleg nem a hitüket megélő keresztények érzéseit. Sajnos ez ma már trend.

Ki az Isten valójában?

Talán amióta világ a világ (de leginkább kétezer éve) szokásban van Jézus személyét felhasználni a vitáinkban érveink legitimálása végett, legyen szó világnézeti, ideológiai, vagy akár politikai összecsapásról. Ennek legegyszerűbb megnyilvánulási formája a “Mit tenne Jézus?” kérdésre adott válasz. Bár a kérdés kétség kívül jogos (tulajdonképpen a lelkiélet alapkérdése), mégis néha elhűlve olvasom a napról-napra felbukkanó eszmefuttatásokat a világhálón, ahol a legkülönbözőbb bloggerek, megmondóemberek és csoportosulások használják végső bunkósbotként, hozzávágva a vitapartner fejéhez. Ilyenkor kedvem lenne halkan megkérdezni: ismered is azt, akire hivatkozol? 

A mi szerelmes(?) Istenünk

Kisfiam olyan másfél éves lehetett, amikor egyik nap a konyhából kinézve, arra lettem figyelmes, hogy az előszobában ül a földön, és elmélyülve nézegeti, lapozgatja valamelyik képeskönyvét. Teljesen belém égett ez a kép, és az érzés is, ami akkor átjárt, hogy én „megzabálom ezt a gyereket!”.