Előre leszögezem, hogy szerintem nem lehet jó Jézus-filmet csinálni. Aki bővebben kíváncsi rá, hogy miért, olvassa el a szakdolgozatomat. Ezzel a kicsit sem burkolt előítélettel ültem be megnézni a legújabb példányt. És nem kellett csalódnom. Mármint az előítéletemben. És ha valaki most arra gondol, hogy az „őskonzervatív pap védelmezi a teológiát a feminista behatástól”, hát nagyon téved! Ez a film bár lelkes próbálkozásnak indul, jónagy kapufa lesz belőle, ami ráadásul még unalmas is. Kritika következik, tele spoilerrel.
Filmkritika
Megosztó véleményekkel fogadták a nézők Az ifjú pápa című sorozatot, amely az HBO saját készítésű produkciója. A XIII. Piusz néven egy fiktív pápa életét bemutató mű például Hodász András atyának kevésbé, míg más 777 szerkesztőnek inkább tetszett. Valaki kifejezetten unalmasnak találja, mások szerint Sorrentino újra nagyot alkotott. De mi lehet a sorozat titka?
Annyira sajnáltam, hogy nem tudtam elmenni a Faces of Love bemutatójára. És legalább annyira örültem, amikor rátaláltam a következő vetítési időpontokra! Már hallottam jót a filmről, és „reklámoztuk” is az oldalon és a 777 Offline-on – hát akkor miért ne nézném meg? Arról nem is beszélve, hogy Manila távoli és nagyon más világa is vonzott, mert egyáltalán nem ismertem. Felkerekedtünk hát vasárnap este egy barátnőmmel, és megnéztük!
Ahogy ígértem: járjuk körül a Némaságban felvetett erkölcsi dilemmát! Röviden: mi a teendő, ha másokat kínoznak azért, hogy engem hittagadásra kényszerítsenek? A múltkorihoz képest kissé nyugodtabb hangvételű, de nem kevésbé felkavaró írás érkezik.
Megnéztem a Némaságot, annak ellenére, hogy korábban már olvastam a film alapjául szolgáló könyvet, és nem tetszett. Mégis adtam neki még egy esélyt. Nem kellett volna. Vállaltan elfogult kritika következik, némi személyeskedéssel és rengeteg spoilerrel. Ne olvasd, ha nem bírod.