Megosztó véleményekkel fogadták a nézők Az ifjú pápa című sorozatot, amely az HBO saját készítésű produkciója. A XIII. Piusz néven egy fiktív pápa életét bemutató mű például Hodász András atyának kevésbé, míg más 777 szerkesztőnek inkább tetszett. Valaki kifejezetten unalmasnak találja, mások szerint Sorrentino újra nagyot alkotott. De mi lehet a sorozat titka?
Több olyan titka is van a Jude Law főszereplésével forgatott “Az ifjú pápa” című produkciónak: Mint ahogy a sikeres sorozatoknál lenni szokott, itt is több oka van a hírnévnek. A második évad forgatása során az Aleteia kiválogatott 10 tényezőt, amelyek hozzájárultak a sorozat átütő sikeréhez, melynek bemutatója 2016. október 21-én volt az HBO-n. Ez a sorozat arról szól, hogy milyen lenne az Egyház egy amerikai pápával, aki ellenáll annak, hogy kitegye magát a modern világnak.
A cím
Az ifjú pápa furcsa cím egy híres sorozathoz, ennek ellenére ez is része a vonzerejének, mert magában foglalja az általános elképzelésünket „egy pápáról”, mely inkább azzal van összefüggésben, miszerint a pápa egy idős és jámbor ember. A fiatalság elgondolása egy érdekes, ellentmondásos kifejezést hoz létre: hogy lehet egy pápa fiatal?
hirdetésElfogadhatóság/hihetőség
A sorozat valósághű, és bár Sorrentino némi szürreális fogást is beletesz (például kenguruk a Vatikán kertjében), a cselekmény valóságosnak tűnik. Lenny Belardo, a sorozat ifjú pápája, olyan, mint bármelyik legfelsőbb méltóság. A sorozatban vannak egyházi tanácsadók, pontos fogalmak, történelem, liturgia…
A zene
nagyon erőteljes, és magával ragadó, fülbemászó és néha lírai, illetve hihetetlen és ellentmondásos, ahogy maga a sorozat is.
A színészek
A szereposztás kulcsfontosságú. Jude Law alakításában a főszereplő XIII. Piusz: egy rejtélyes, szélsőséges, szigorú, átláthatatlan, érzelmileg hideg, magányos pápa. Diane Keaton, az apáca, Mária nővér, egy titokzatos személyiség és bizalmi tanácsadó: egyfajta fogadott anya, akinek a pápa a hierarchiák között a legnagyobb hatalmat adja. Silvio Orlando játssza a bíboros államtitkár szerepét, aki tökéletesen megtestesíti a bíborosok testületének nápolyi alakulatát. Javier Cámara Bernardo Guitierrez (bíboros), a Vatikán főcelebránsa. Ludivine Sagnier, egy figyelemre méltó női karaktert, Esther-t játssza, a svájci gárdista feleségét, amellett azon kevés emberek egyike, aki azonnal megérti ezt a rendkívül eredeti pápát. E nagyon jól előadott egyéniségek mindegyike hozzájárul a cselekmény valóságos ábrázolásához.
Érzelmi tényező
A sorozat nem egy unalmas, bürokratikus dokumentumfilm a Vatikánról. Annál is inkább, mert egy érzelmi traumával kezdődik és a leendő pápa gyerekkorában megélt hiányosságaival indul.. A történetben a szív és az értelem fogják meghatározni a fiatal pápa lépéseinek ritmusát.
A filmművészet
Az első évad látványos kameramunkát végzett. A sorozat néhány pillanatában vannak olyan ikonikus jellegű vizuális hatások, amelyeket nehéz lenne elfelejteni. A melegség, a fények, mindez összhangban a zenével.. Kétségtelen, hogy ez is az egyik titka a sorozat sikerének.
A sorozat ereje
Tény, hogy a sorozat az internet világában született és hozták létre, azonban egy olyan, vírusként terjedő minőséget adott, amelyet csak nehezen lehetett elérni a hagyományos TV sorozatok terén.
Nők
A sorozatban a női szerepek nagyon érdekesek – a sort Diane Keaton kezdi, aki egy erős nőt és kulcsfigurát játszik a pápa gyerekkorától kezdve; továbbá Esther intuíciói, majd ehhez társulnak Sophie döntései, mint a nyilvános kapcsolatok vezető irányítója, vagy Boldog Joana Maria legendája. A nőiség modelljei, akik különböző perspektívából betekintést adnak az egyházi intézménybe.
A sorozat hatása a fiatalok körében
A sorozatnak erőteljes a hatása a fiatal felnőttek körében, közöttük olyanokra is, akik nem hívők. Megragadja őket a kiváló minőség, és a hatásos történeten keresztül a remek és magas rangú színészek sora, valamint a valósággal való kapcsolat.
Az Egyház emberi arca
A sorozaton végighaladó üzenet az, hogy a hatalom gyakorlásának különböző módjai vannak az Egyházban. A pápa és a különféle emberek között elhangzó párbeszédek sora, a dialógusok, a tanácsok, amiket a pápa kap, vagy amiket ő ad, a kritikák… Mindezek vitát nyitnak Ferenc pápa korszakában, és nagyon lényeges kérdésekre terjednek ki: be kéne zárni, vagy tárja ki az Egyház a kapuit? Mi a jóság? Mit jelent az evangelizáció? Az ifjú pápa bemutatásán megbotránkozó keresztény emberekből nincs hiány. Azonban mindenki, – megbotránkozott vagy sem -, szembetalálta magát a kérdéssel: Miért alakult ki Az ifjú pápa c. sorozat körül ekkora érdeklődés, különösen a fiatalok körében?
Négy emlékezetes mondat a sorozatból
– „Elfelejtettük a nőket és a gyerekeket, akik szeretetükkel és jóságukkal meg fogják változtatni ezt a világot.”
– „A jóság, kivéve, ha a képzelettel párosul, a magamutogatás kockázatával jár.”
– „Alszik, szent atyám?”
– „Nem, Eminenciád, imádkozom. Önért.”
– „Szabadság és félelem mindig együtt járnak, mint egy idős házaspár; mindkettő meg akar halni a másikért.”
Forrás: Aleteia
Fordította: Soós Detti
Fotók: HVG, Index, 24.hu, IGN Hungary
hirdetés
4 hozzászólás
Nekem és a feleségemnek nagyon tetszett a sorozat, 3 nap alatt “daráltuk le” a 10 részt. Nagyon örülök, hogy szóba kerülnek ezek a modern társadalmunkat, világunkat érintő témák egy ilyen sorozatban.
Én is tartottam attól a sorozat megtekintése előtt, hogy nem megfelelő érzékenységgel nyúl a témához Sorrentino, de kellemesen csalódtam benne. Vannak benne provokatív részek, de az éppen elég ahhoz, hogy az izgalmat, az érdekességet fenntartsa.
Nekünk nagy élmény volt a sorozat, remélem, hogy másnak is tetszik.
Az y generációról azt mondják idealista. Nos, ebben a filmben a pápa nem köt kompromisszumokat, ha az igazságról vagy személyek lelki üdvösségéről van szó. Nem fél attól, hogyan ìtélik majd meg radikális Krisztus követése láttán. Őrültségnek tűnik amit tesz, és nem merné az ember ezt meglépni, de a pápa Istenben bízik. Ugyanakkor látjuk a belső küzdelmét, ami hitelessé teszi a döntéseit. Komolyra fordítja a hit kérdését, az Isten súlya rész roppant fontos. Nem fél konfrontálódni. Azt hiszem a fiatalok szíve mélyén valami nagyon hasonló vágy van, csak még nem tudják hogyan is érvényesítsék ezt. Mert még a vezetők más generációból valóak. Az ifjú pápa, pedig már ifjú. Mindemellett az egyházat nem a friss megtérő lila ködjén át láttatja, hanem valódi szentségében és rothadásában. Rengeteg gyönyörű rész van benne, képi világát tekintve és mondanivalóját tekintve egyaránt. Nincs olyan karakter benne, aki fekete vagy fehér lenne. Az egyház és az árvák, a papok és szerzetesek mint férgek, a szentség és jóság viszonya, a szépség ami örömünkre van, a háttérben megjelenő nővérek akiknek a létezése önmagában Istent tükröző, minden mozdulatok Istennek szentelt, ezért szép, és a pápa ezért időz közöttük. A férfi és női jelenlét. Az emberek árvák. Az egyháznak kell anyának és apának lennie. Istennek kell szeretnie az egyházon keresztül és nem nekünk. Ebben a 10 részben olyan nagyon sok minden van benne. Talán Sorrentino egész életműve. A 2. évaddal ezt csak elrontani lehet.
Hétvégén néztem végig a sorozatot, és úgy gondolom, nem csak a “keresztényfilmek”, hanem általában a filmművészet világában is forradalmi alkotásról beszélhetünk. Rengeteg film van, amiben próbálkoznak összevegyíteni a közönségfilm és a művészfilm legjobb vonásait, de ez nem gyakran eredményez nézhető alkotást. Az ifjú pápa esetében ez nem igaz. Az asszociatív képek és elrejtett szimbólumok (fehér liliom, szent teréz extázisa, csecsemőhegy…stb) valamint Piusz imáinak ereje egy nagyon finom szürreális fátylat ereszt az amúgy teljesen hihető történetre.
Szerintem a fiatalok körében azért népszerű, mert a pápa belső vívódásai emberközelivé teszik a karakterét, így tudnak vele azonosulni. Régi problémám pl. a Jézus életéről szóló filmekkel az, hogy mindíg egy kétdimenziós, leegyszerűsített személyiséget láthatunk, aki makulátlan, szelíd, és …számomra teljesen hiteltelen. Ha valaki éppen vallástreformot hajt végre, az nem hullanyugodt a nap 24 órájában. Az folyamatosan vívódik, és megkérdőjelezi tettei helyességét. Piusz is folyamatosan szenved, kételkedik magában, de a végén megkapja istentől a feloldozást, láthatja a szüleit a tömegben. Szerintem ennél jobb visszajelzést nem is kaphatott volna a “Főnöktől” 🙂
Az igen komoly vallás-és hívőkritika is egy erős húzás volt az írótól, nekem a kedvenc részem az első pápai beszéd volt, amikor beolvas a hívőknek. A saját tinédzserkori egyházellenes gondolataimat idézte fel, és bizony volt igazság a szövegben. De hát Jézus is beszélt a képmutatásról, és nem hiszem, hogy sok embernek tetszett az a szöveg annak idején.
Egy szó, mint száz az Ifjú pápa mindenképpen mérföldkő, csak egy dologtól félek, hogy a kapitalizmus folytatásgyártó mániája elrontja az egészet. Hiszen egyértelmű, hogy Piusz meghalt az utolsó részben. Én azt tudom elképzelni, hogy az első évadból kimaradt idősík történéseiből fognak szemezgetni, esetleg több gyerekkori emléket mutatnak be a folytatásban. Ha Piusz mégis életben marad, akkor némileg elveszíti hatását az utolsó jelenet.
http://jezsuitakiado.hu/cikkek/keresztenyseg-jezus-nelkul/#post-1370