„Azután így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő.” (Ter 2, 18) Azt hiszem, ez az igeszakasz sok nőben ellenérzést vált ki, mert jó páran félreérthetően magyarázzák az idézet jelentését, vagy egyenesen alárendelődésre gondolnak a segítőtárs szó hallatán. De vajon milyen kifejezést használ az eredeti héber szöveg, és hogyan értelmezzük a leírtakat?
