2023. 01. 23.

Mit jelent valójában, hogy a nő a férfi segítőtársa? – Szent II. János Pál magyarázata

„Azután így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő.” (Ter 2, 18) Azt hiszem, ez az igeszakasz sok nőben ellenérzést vált ki, mert jó páran félreérthetően magyarázzák az idézet jelentését, vagy egyenesen alárendelődésre gondolnak a segítőtárs szó hallatán. De vajon milyen kifejezést használ az eredeti héber szöveg, és hogyan értelmezzük a leírtakat?

Nemrég került a kezembe egy katolikus házaspár kötete Útikalauz szerelmeseknek címmel. A szerzők Szent II. János Pál egyik leghíresebb és legfontosabb tanulmányát, A test teológiáját magyarázzák el érthetően, és ültetik azt át a gyakorlatba. Az olvasottak teljesen új megvilágítást adhatnak nekünk a szerelemről, isteni titkok, misztériumok tárulnak fel előttünk a házasság lényegéről, küldetéséről. Ebből a könyvből közölnénk most egy részletet, mely bemutatja, milyen küldetést hordoz magában nemünk, miért meghatározó az identitásunkban, és hogy mit is jelent valójában, hogy a nő a férfi segítőtársa.

„Ádám (a Paradicsomban) látja – egy képpel kifejezve -, ahogy az Atya szereti a Fiút, és a Fiú szereti az Atyát.  Ez a szeretetkapcsolat annyira eleven, annyira valóságos, hogy a harmadik személy, a Szentlélek származik belőle. Ádám meghívást kap, hogy része legyen ebben a szeretetben, és foglalja el a helyét e szeretetkapcsolatban. Ádám azonban többre vágyik! Nem pusztán részesedni szeretne Isten szeretetében, Isten képmásaként szeretne szeretni, úgy, ahogyan Isten szeret, egyenrangú félként. Egy hozzá hasonló másik személyt szeretne szeretni. Isten az embernek erre a vágyára válaszol: „Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő.” (Ter 2, 18)

Könyvünk női olvasói talán úgy vannak ezzel, mint én (Birgit), akinek a „segítőtárs” szó hallatán inkább a konyhás vagy a takarítónő jut eszébe, mi pedig nem feltétlenül szeretnénk ilyenek lenni a férjünk számára. A segítőtársnak megfelelő héber szó („Ezer kenegdo”) azonban teljesen mást jelent. Az „Ezer” kifejezés összesen 21-szer fordul elő az Ószövetségben. Bárhol jelenik is meg ez a szó, szinte sehol sem arra a segítségre utal, amelyet az embertől várhatunk, hanem arra, amely magától Istentől származik, éspedig mindig akkor, amikor a legnagyobb bajban Isten életmentő közbeavatkozásáról, védelméről és segítségéről olvasunk.

„Tekintetem a hegyek felé emelem:

Honnan jön segítség („Ezer”) számomra?

A segítség („Ezer”) az Úrtól jön,

aki az eget és a földet teremtette.” (Zsolt 121, 1-2)

Amikor a Teremtés könyve az asszonyt „Ezer kenegdo”-nak nevezi, akkor kifejezi, hogy az asszony jelenti Isten segítségét a férfi számára – azt a segítséget, amelyben Isten kívánja részesíteni a férfit. A segítőtársa („Ezer kenegdo”) egyenrangú vele. Ennek fényében a„segítőtárs” szó teljesen más értelmet nyer.

Ha korábban a nők a „segítőtárs” szó hallatán gyakran leértékelve érezték magukat, akkor Isten „Ezer kenegdo”-jából sokkal inkább a nagyrabecsülésüket olvashatják ki.

Ez az „Ezer kenegdo” azonban nemcsak a házasságban élő nőkre és a férjükre vonatkozik, hanem arról is elárul valamit, hogy általában véve mi a nő hivatása az Egyházban és a társadalomban. A nő fontos szerepet tölt be: arra kell emlékeztetnie az emberiséget, hogy Isten segítsége közel van.

„Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre,

s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját,

s a helyét hússal töltötte ki.” (Ter 2,21)

Isten megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Képzelhetjük, mennyire megörült Ádám, amikor felébredt és meglátta az asszonyt. Aki eddig egyetlen szót sem szólt, végre kinyitja a száját, és a teremtés első dicséretét zengi: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból.” (Ter 2,23) A férfi először tapasztalja meg a mély, „túláradó örömöt, amelyre eddig nem volt oka, mert hiányzott egy olyan teremtmény, aki hozzá hasonló” (8:4 katekézis). Ujjongva kiált fel mindazon jó és a szép láttán, melyet az asszonyban fedez fel. Ádámot lenyűgözi a nő, a nő teste, mivel az olyan test, amely egy személyt fejez ki, olyan test, amely egy élő lelket nyilatkoztat ki (vö. 14:4 katekézis).

Ádám megérti, hogy az asszonyt Isten ajándékozta neki, és ezt az ajándékot csodálattal telve fogadja el: Isten „a nőt »kezdettől fogva« rábízza a férfi szemére, öntudatára, érzékenységére, a »szívére«” (17:6 katekézis).”

II. János Pál és a Gams házaspár magyarázata alapján tehát már tudjuk, hogy mire gondoljunk, mikor meghalljuk a segítőtárs kifejezést: a nőnek az a fontos és kiemelt szerep jutott, hogy arra emlékeztesse az emberiséget, hogy Isten segítsége közel van! Éljünk ezzel a gyönyörű és kitüntetett elhívással!

Könyvajánló Lelkiség
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás