Krisztus feltámadt! De hisz ez óriási hír! Nem is igazán lehetne ezt elégszer elmondani, mert amikor az ember megérti ennek az üzenetnek a fontosságát, akkor kedve támad egész álló nap csak ezt szajkózni, mintha nem is lenne jobb dolga. De, akkor miért nem éri el mindig ugyanazt a hatást bennünk?
Ha rájövünk, hogy a legfontosabb másokét élni, az élet egészen új minőségét fogjuk megtapasztalni – mondja a 777-nek Fábry Kornél atya. Beszélgetés a feltámadás bizonyságáról, a spirituális erőtérről, az igazi szépségről és az Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről.
Az alábbi olvasói levélben olyan általános iskolás gyerekek gondolatait osztjuk meg, akik korukat meghaladó érettséggel és várakozással készülnek Krisztus kereszthalálára, akinek szavai aligha lehetnének aktuálisabbak: „ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be az Isten országába.” (Mt 18,3)
A húsvéti ünnep végéhez közeledve nem árt feleleveníteni a keresztút hagyományát, amikor Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk.
Ferenc pápa szerdai katekézisét mintegy húszezer hívő hallgatta a Szent Péter téren. Az egyházfő arról beszélt: Jézus feltámadt, él és ez az örömhír a kereszténység üzenetének magva.
Ferenc pápa húsvét vasárnap, Krisztus feltámadásának ünnepén a Szent Péter téren mutatott be ünnepi szentmisét, majd délben Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) adott ünnepélyes áldása előtt is elmélkedett.
Ahogy ígértem, miután bizonyítottuk, hogy Jézus valóban létezett, itt az idő, hogy feltegyük a következő kérdésünket, ami nem kevésbé húsbavágó: hihetjük-e, hogy a feltámadás valóban megtörtént? Vagy ez azért már legenda, csupán egy jó ember túlhájpolása? Nézzük!
Jézus harmadnapra feltámadt a halálból! Ez az egész történelem legfontosabb eseménye, és a keresztény tanítás alapja. Viszont van Jézus feltámadásának egy, a mi életünkre nézve elég komoly következménye, amivel kevesebbet foglalkozunk: mi is fel fogunk támadni!