Az egyetlen biztos pont minden változásban a kősziklánk, aki Isten. Lehet bármennyire ijesztő és furcsa az új, ami vár ránk – Ő is ott lesz, ahogy mindig ott is volt.
Kategória
Blog
Gyönyörű írást kaptunk Roska Péter római katolikus paptól a cölibátus és a házasság témájában. Egyszerre gyönyörködtető és elgondolkoztató.
„A templom ajtaját szélesre tártuk, és 50 órán át be se csuktuk. Ott tömörültünk egy egész hétvégén át, örültünk egymásnak, és éreztük, hogy az egyház él.” Ez a beszámoló nem a távoli múltból származik, hanem a közelmúltból, egészen pontosan olvasónk hétvégi élményét osztotta meg velünk. Bár sokszor érezhetjük azt, hogy a fiatalok távol kerültek az egyháztól, de jó látni, hogy vannak olyan közösségek, alkalmak, ahol még él az egyház.
Talán közhelyesnek hangozhat, hogy tegyük Istent az első helyre az életünkben, de ha úgy igazán őszintén a lelkünk mélyére nézünk: vajon hanyadik helyen áll a fontossági sorrendben?
Egy rövid gondolatmenet az idei különleges nagyhétről és húsvétról.
Nagy örömmel jelentjük be Nektek, hogy a 777 történetének második könyve is megjelenik: Lábánné Hollai Katalin munkatársunk a Biblia meddő asszonyait mutatja be – s közben személyes történetét is az olvasó elé tárja! A könyv heteken belül megjelenik, de már most előrendelhető!
Valami hiányzik a koronavírusról folytatott párbeszédből. Valami, ami keresztény felelősségünk lenne, mégsem élünk vele, hanem az ellenkező irányba megyünk.
Harmadéves egyetemista vagyok, közelebb a mérnöki oklevélhez, mint a középiskola végéhez. Azt hiszem, nagyjából ez az az időpont, mire az ember elkezdi legalább sejteni, hogy jól döntött-e, amikor ikszelt a Felviben. Legalábbis középiskolásként teljes zsákbamacskának éreztem. Hiába vettem részt a különböző nyíltnapokon, csodáltam a fényes szórólapokat, és kérdezgettem az idősebb barátaimat.