Ma is megmutatunk egy személyes történetet, a „100 szóban a hitem” felhívásunkból, amelyet ti írtatok nekünk.

Ma is megmutatunk egy személyes történetet, a „100 szóban a hitem” felhívásunkból, amelyet ti írtatok nekünk.

Ma is egy újabb olvasói „száz szavas” tanúságtételt osztunk meg, ezúttal Kőrösi-Lukács Rita írását olvashatjátok.

Aki régebb óta követi a 777 oldalát, annak nem lehet meglepő, hogy szemlézzük Lackfi János műveit, hiszen a József Attila-díjjal kitüntetett költő azon kevés kortárs magyar irodalmár közé tartozik, akik őszintén vállalják fel keresztény identitásukat. Csütörtök este a közösségi médiában közzétett legújabb verse talán az utóbbi évek egyik „legerősebb” Lackfi-verse, amelynek nagyon elgondolkodtató és mély üzenete van.

Minden reményünket felülmúlóan sok tanúságtétel érkezett a 777 „Száz szóban a hitem” felhívására. Arra kértünk Titeket, hogy különleges módon tegyetek tanúságot a hitetekről: száz szóban leírni valami nagyon bensőséges dolgot egyáltalán nem könnyű. Az elkövetkező időszakban terveink szerint minden nap egy – száz szavas – olvasói tanúságtételt teszünk közzé, először Király Eszterét.

Mielőtt anya lettem volna, sosem gondoltam, hogy anyának lenni könnyű dolog. Azt hittem, nagyjából tisztában vagyok vele, milyen nehézségekkel jár, hiszen sokat tanultam a babavárásról, szülésről, gyereknevelésről pedagógiai és életvédelmi tanulmányaim során. Azt hittem, megbecsülöm az anyákat, mert sokat voltam bébiszitter, vannak kistestvéreim, unokaöccseim, sokat forogtam gyerekek között, és mindig tisztelettel gondoltam az anyákra akik egész nap, egész életükben csinálják azt, amit én pár órában. Az igazság azonban az, hogy ebből inkább csak azt tanultam meg, hogy mennyire nehéz bébiszitternek, nagytestvérnek, nagynéninek, gyógypedagógiai asszisztensnek lenni. De azt, hogy valójában, a zsigerek mélyéből anyának lenni milyen nehéz, csak akkor tudtam meg, amikor anya lettem.

A pandémia idején sok ember értékelte át az élet jelentőségét, gondolva itt főként az idősebb, sebezhetőbb generációkra.

Hosszú évek óta készülődnek a magyar katolikusok az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelynek Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott esemény most már tényleg nagyon közel van, hiszen jövő vasárnaptól Magyarországra figyelnek a világ katolikusai.

Reményik Sándor költő nemcsak az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja, hanem istenes verseiről is méltán híres. Ma az egyik legszebb versét hoztuk el nektek, amely a hitről és az alázatról szól – meg persze mindarról, ami téged épp most megszólít.
