2021. 10. 07.

Szexuális abúzusok a francia Egyházban: egy lesújtó jelentés

Az Egyház berkeiben 1950 óta elkövetett szexuális visszaéléseket vizsgáló bizottság (francia rövidítése: CIASE) megjelentette október 5-én, kedden eddigi vizsgálatainak eredményét, megdöbbentő számokat hozva nyilvánosságra a jelenséggel kapcsolatban: az áldozatok számát 216.000-re becsülik.

Október 5-én, kedden jelent meg az a bizottsági jelentés, mely fényt derít Franciaországban a Katolikus Egyházban 1950 óta elkövetett szexuális abúzusokra. A francia Püspöki Konferencia és a Szerzetesi Intézetek és Kongregációk Konferenciája 2018 novemberében jelentette be a feltáró bizottság megalakulását, amelynek elnöke a francia Államtanács korábbi alelnöke, Jean-Marc Sauvé lett. A két és fél évig tartó alapos vizsgálatot egy független bizottság vezette, melynek tagjai önkéntes jogászok, pszichológusok, keresztények és ateisták egyaránt voltak, azonban sem papok, sem szerzetesek, sem áldozatok nem voltak tagjai.

Döbbenetes számok

Vérfagyasztó kép tárult elénk a közel 500 oldalas jelentésből, mely szerint nagyjából 216.000 személy lehetett papok vagy szerzetesek által elkövetett szexuális agresszió áldozata kiskorában. A Ciase Bizottság 7.500 áldozatot azonosított be konkrétan, mely szám „csak 1,25%-a az érintetteknek” – jegyzi meg Jean-Marc Sauvé, a bizottság elnöke. „És ez még nem tartalmazza az elhunytakat.” Mindehhez hozzáadva az Egyházban szolgáló laikusok áldozatait, a katolikus oktatási intézményekben, az ifjúsági mozgalmakban vagy a hitoktatásban bántalmazottakkal együtt az 1950 és 2020 közötti áldozatok száma eléri a 330.000-t. Ez utóbbi szám egy becslés, melyet a bizottság egy közvélemény-kutató intézettel és a Francia Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézettel együttműködésben becsült meg a beazonosított esetek alapján. 

Magas előfordulási arány

Franciaországban 5,5 millió felnőtt volt szexuális abúzus áldozata 18 éves kora előtt. Ez a felnőtt lakosság 10,7%-a. Ebből 7,5% a családon vagy baráti körön belül történt agresszió áldozata. Az Egyházban a kiskorúak ellen elkövetett szexuális erőszak a Franciaországban elkövetett agressziók 4%-a, ha csak a papok és szerzetesek által elkövetetteket vesszük figyelembe, de 6%, ha hozzáadjuk az egyházi misszióban munkálkodó laikusok által elkövetetteket is. Az Egyház az a környezet, ahol a támadás gyakorisága a legnagyobb a családi és baráti kör után: 0,82%,  mellyel megelőzi az iskolákat, a fiatalkorúakat közösségben fogadó szervezeteket stb.

A rendelkezésre álló források alapján úgy 2.900 – 3.200-ra becsüljük a predátor papok és szerzetesek számát a hetven évet felölelő időszakban, melyre a kutatás kiterjedt. Ez hozzávetőlegesen 2,5 – 2,8%-a a papoknak és férfi szerzeteseknek. „Ez egy alapszám” – húzza alá Jean-Marc Sauvé.

hirdetés
Hosszabb ideig fenntartható abúzusok, mint máshol

Az is kiderült, hogy az Egyházban az áldozatok 80%-a fiú és 20%-a lány. Míg a társadalomban általánosan 75% a lányok és 25% a fiúk aránya az áldozatok között. „Lehetséges, hogy a papok több időt töltöttek a fiúkkal, főleg az iskolai környezetben, ez magyarázatot adhat erre” – részletezi a CIASE bizottság elnöke. Megjegyzendő az is, hogy a papok és szerzetesek által elkövetett szexuális erőszak általában hosszabb időszakot ölel fel, mint a más személyek által elkövetettek, melyek alkalomszerűek, különálló esetek.

Milyen politikát követett az egyházi hierarchia ezzel a drámával kapcsolatban? „Az elmúlt hetven évben ez természetesen változott, fejlődött”- mutat rá Jean-Marc Sauvé. „De fontos szempont, hogy a kétezres évek elejéig az Egyház mély közönyösséget mutatott, teljes és kegyetlen közömbösséget az áldozatok felé. A kétezres években nagy irányváltás történt: a zéró tolerancia, a pedokriminális tettek elítélése stb., de a meghirdetett döntések gyakorlati megvalósítása késett” – húzta alá a bizottság vezetője. „A testvéri kapcsolatok, a testvériség nehezen került a helyére.” Az Egyház számára az is nehézséget okozott, hogy összeegyeztessék az „isteni irgalmat, a bűnök megbocsátását és a hibák megbüntetését”. A meghallgatások igazából Preynat atya feljelentése és tetteinek nyilvánosságra kerülése után kezdődtek el, aki a hetvenes és nyolcvanas években Lyon külvárosában visszaéléseket követett el több, mint hetven fiatal ellen.

A jelentés fogadtatása

„Kifejezem szégyenemet, elborzadásomat és elhatározásomat, hogy együtt fogok cselekedni a szexuális visszaélések áldozataival, hogy az egyházi hatóságok, a papok, az egyházi emberek és a hívők többé ne takarják el szemüket, ne fogják be fülüket, ne rejtegessék vagy takargassák a tényeket és ne vonakodjanak a nyilvános feljelentéstől. Minden püspök nevében beszélek” – reagált Eric de Moulins-Beaufort reims-i érsek, a francia Püspöki Konferencia elnöke a jelentésre. 

Ferenc pápa fájdalmának adott hangot a francia katolikus Egyházban történtek miatt, és egyben köszönetét fejezte ki az áldozatok bátorságáért – nyilatkozta Matteo Bruni, a Szentszék szóvivője kedden, miután napvilágot látott az a jelentés. A pápa „elsősorban az áldozatokra gondol nagy szomorúsággal az általuk elszenvedett sebek miatt, és hálával a bátorságukért, mellyel jelentették a történteket” – közölte a szentszéki szóvivő. Hozzátette, a pápa imádkozik, hogy az áldozatok vigaszra találjanak, és az igazságszolgáltatás segítségével a gyógyulás csodájában is részesülhessenek. Matteo Bruni hozzátette: a pápa nem feledkezik meg a francia Egyházról sem, amelynek e „borzalmas valóság” tudatában a megváltás útját kell követni.

A bizottság javaslatai

A bizottság konkrét reformjavaslatokkal állt elő, összesen 45-öt dolgoztak ki.

  • Javasolják az Egyházi Törvénykönyv felülvizsgálatát.
  • A szeminaristák ítélőképességének és képzésének javítását.
  • Nyilvános szertartások megtartását, melyek az elszenvedett szenvedésekről megemlékező liturgikus ünnepségek lennének.
  • Valamint az áldozatoknak és szenvedéseiknek állítandó emlékművek felállítását.
  • Kiemelték, hogy az Egyháznak el kell ismernie felelősségét, a rendszerszintű hanyagságot és az intézményes takargatást.
  • A dokumentum javaslatot tesz egy kárpótlási összegre is, melyet kizárólag a francia Egyháznak kell biztosítania, adományokat nem gyűjthet rá, hiszen neki kell vállalnia a felelősséget. 
  • A bizottság azt is javasolja, hogy vizsgálják felül ilyen esetekben a gyónási titoktartás kérdését. A CIASE szerint a kiskorúak vagy kiszolgáltatott személyek ellen elkövetett szexuális erőszak bejelentésének jogi kötelezettsége előbbre való, mint a titoktartás kötelezettsége.

A javaslatokban nem szerepel a cölibátus megszüntetése, mivel azt nem azonosították a visszaélések okaként. A CIASE bizottság elnöke jó hírnek nevezte, hogy a Szentszék is elkötelezett a probléma felszámolása iránt, és maga Ferenc pápa is teljes mértékben támogatja ezt. 

 

Mondj ma egy rövid imát az áldozatokért és az Egyház lelki megújulásáért!

Forrás: fr.aleteia.org

Fordította: Nagy Betti

Borítókép: Eric de Moulins-Beaufort reims-i érsek, a francia Püspöki Konferencia elnöke, Fotót készítette: THOMAS COEX / POOL / AFP
Hírek
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz b 2021. 10. 07. 22:34

    Kérlek, hogy ne üljetek fel ennek a propagandának! Vagy számoljatok be erről, de tegyétek hozzá a józan megfontolásokat!

    A 330 ezer áldozathoz nem tartoznak konkrét személyek (a nevesített áldozatok száma tízezer) hanem egy „látenciából” számolt valószínű esetszám- az ismert eseteket beszorozták hússzal-harminccal. Mint ahogy a pedofil papok száma is 2900-3200 (tényleg egy korrekt tényfeltárásban mi ez a bizonytalanság?), tehát egy becsült érték. A 330.000 (be szép kerek szám) áldozat közül a papoknak 216.000 esetet tulajdonítanak- ami szintén kamu, első látásra…

    A papi pedofília kampány gusztustalan politikai eszköz, amivel érzékenyíteni lehet tömegeket. Ha ma egy átlagembert megkérdezünk a pedofiliáról, akkor tízből kilenc rávágja, a papok a legnagyobb pedofilok. Manapság a keresztény egyházakban történik fajlagosan a legkevesebb pedofil eset összevetve a családdal, iskolákkal, edzőtermekkel, bentlakásos kollégiumokkal…

  • Válasz Tolma 2021. 11. 20. 19:08

    Tetszik, ha valaki azt mondja nekem, hogy „nem értek egyet”. Ez egy igazi munkatárs. Amikor azt mondják: „Ó, milyen nagyszerű, milyen nagyszerű, milyen nagyszerű”, az nem hasznos. ” – Ferenc Pápa