Novák Katalin köztársasági elnökként adott kegyelme, mely végül a lemondásához vezetett, továbbra is foglalkoztatja a magyar társadalmat, és ennek kapcsán a gyermekvédelem kérdése is. Az ügyhöz kapcsolódva megkerestük a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Sajtószolgálatát, akik megosztották, hazánkban a Katolikus Egyházon belül milyen intézkedéseket tesznek a gyermekek védelméért.
Nemcsak a közéletet, a hitvilágot is felbolygatta a kegyelmi ügy, mivel az elmúlt hetekben olyan hírek érkeztek, melyek szerint Balog Zoltán református püspök kérvényezhette, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemet adjon K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, akit azért ítéltek három év négy hónapos börtönbüntetésre, mert a gyermekeket szexuálisan bántalmazó igazgató bűntársaként megpróbált rávenni egy, a gyermekotthonban zaklatott gyermeket, hogy vonja vissza a feljelentését. Balog Zoltán aztán tisztázta szerepét, és elmondta, nem ő nyújtotta be a kérvényt, de egyetértett azzal, hogy K. Endre kegyelmet kapjon.
Elsőként az index.hu újságírója kereste meg a Magyar Katolikus Egyházat, hogy fejtsék ki az ügyben álláspontjukat.”A kegyelmi döntés az Apostoli Szentszékkel vagy a Szentatyával és a Katolikus Egyházzal való egyeztetés nélkül született, hiszen ahhoz nem is szükséges az egyház véleményének kikérése” – adott választ az MKPK Sajtószolgálata, hozzátéve, hogy Balog Zoltán szerepével nem foglalkoznak, hiszen az ő ügye a Magyar Református Egyház illetékességi és felelősségi körébe tartozik.
A pedofíliával kapcsolatban határozottan állást foglaltak: “a Magyar Katolikus Egyház álláspontja ifjúság- és gyermekvédelmi kérdésekben teljesen egyértelmű: ahogyan a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábban is hangsúlyozta, úgy most is megerősíti, hogy a gyermekek bántalmazása, az ellenük elkövetett visszaélés súlyos bűn és bűncselekmény, történjék az bárhol.
hirdetésA Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatják le vizsgálatukat.”
Elmondták azt is, hogy az MKPK megbízásából az általuk fenntartott Katolikus Pedagógia Intézet (KaPI) néhány éve nemzetközi együttműködésben elindított egy gyermekvédelmi, prevenciófókuszú szervezetfejlesztési programot katolikus oktatási-nevelési intézmények számára. Ezen program kapcsán mi is megkerestük az MKPK Sajtószolgálatát. Válaszukban közölték, hogy a programot másfél év szakmai előkészítés után 2021-ben kezdte meg az Intézet 38 katolikus intézményben, amelynek első tapasztalatairól, eredményeiről 2022 őszén egy közös szakmai napon számoltak be a résztvevők. A projektbe, amely azóta is formálódik a visszajelzések alapján, évente újabb intézmények kapcsolódnak be. Mára már egy 60 órás pedagógusképzést is akkreditáltatott az Intézet, amelyen 2023 ősze óta vehetnek részt az intézmények munkatársai.
A koncepció alapja a prevenciós szemlélet és a szervezetfejlesztés, módszere pedig az intézményekkel való közös munka, amelyet felkészített mentor támogat, és amelyhez a gyermekvédelem területeit bemutató, saját fejlesztésű szakmai anyag kapcsolódik. A program azt szeretné elérni, hogy
a katolikus iskolákban, óvodákban mindenütt a gyermekvédelemre vonatkozó ismereteket a közösség minden tagja birtokolja, működjön egy gyermekvédelmi team, és testre szabott stratégia és protokoll alapján folyjon a gyermekvédelmi munka.
“A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elkötelezett a gyermek- és ifjúságvédelem ügye mellett. A Katolikus Egyház többi hasonló programja és kezdeményezése mellett a Katolikus Pedagógiai Intézet által a katolikus oktatási-nevelési intézmények számára kidolgozott projekt és akkreditált pedagógusképzés célja az, hogy a következő generációk biztonságban nőhessenek fel” – írták.
Az elmúlt évtizedben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az egyes egyházmegyék szigorú eljárásrendet és intézkedéseket vezettek be, amelyek egyszerre szolgálják a gyermekbántalmazás megelőzését, feltárását, a bűnösök felelősségre vonását és a traumák feldolgozásában való segítségnyújtást. Minden egyházi személyre, illetve egyházi intézményben dolgozóra ugyanazok a büntetőjogi szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. Nyomozati jogok és eszközök hiányában az Egyház csak az áldozatok közreműködésével tudja feltárni a múltat. A Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott gyermekbántalmazással összefüggő esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatják le vizsgálatukat. Ferenc pápa 2019. május 7-én kelt Vos estis lux mundi kezdetű rendelkezése értelmében és annak útmutatásait követve az egyházmegyék és szerzetesközösségek már több éve működtetnek a bejelentések kezelésére egy online is elérhető gyermek- és ifjúságvédelmi bejelentő rendszert.
Az elmúlt években több országban (például Portugália, Lengyelország) is átfogó belső vizsgálatot indítottak el az egyházi személyekhez köthető gyermekbántalmazási ügyek kapcsán. A Magyar Katolikus Egyházban ilyen vizsgálatra egyelőre nem került sor.
hirdetés
