A pápa a június 22. és 26. között megrendezett Családok Világtalálkozóján üzent a házaspároknak, hangsúlyozva, hogy a házasság egy lendületes, kiszámíthatatlan és csodálatos utazás – akárcsak az Istennel való élet. A szülők számára kiemelte, hogy ahogy Isten nem aggodalmaskodó és túlféltő, úgy ők se védjék meg gyermekeiket a legkisebb nehézségektől, szenvedésektől. Ferenc pápa beszédét a katolikus.ma oldalról szemlézzük.
„Jézus követése azt jelenti, hogy kitesszük magunkat egy soha véget nem érő utazásnak Vele együtt, az élet eseményein keresztül. Mennyire igaz ez rátok, házastársakra! Elfogadva a házasságra és családra való elhívást, elhagyod te is a „fészket”, és egy utazásba kezdesz anélkül, hogy előzetesen tudnád, hová is vezet pontosan, és milyen új szituációk, váratlan események és néha fájdalmas meglepetések várnak esetleg rád. Ezt jelenti az Úrral való utazás; egy lendületes, kiszámíthatatlan és csodálatos felfedezőút. Emlékezzünk arra, hogy Jézus minden tanítványa megtalálhatja minden nap a saját megnyugvását, amikor teljesíti Isten akaratát, bárhová is vezessen.
Bátorság kell a házassághoz. Sok fiatalt láthatunk, akiknek nincs bátorságuk megházasodni, ugyanakkor az anyák gyakran mondják nekem: ,,Tegyél valamit, beszélj a fiammal, nem fog megnősülni, már 37 éves!’’ – ,,De hát asszonyom, ne vasalja ki az ingjeit, és bátorítsa arra, hogy eljárjon programokra, hogy így majd kirepüljön a fészekből.’”
Ferenc pápa külön szólt a szülőkhöz is: „Mennyire fontos az, hogy a szülők elmélkedjenek arról, hogyan is cselekszik Isten! Isten szereti a fiatalokat, de ez nem jelenti azt, hogy megóvja őket minden kockázattól, kihívástól és szenvedéstől. Isten nem aggodalmaskodó és túlféltő.
Gondolkozzatok el ezen:
Isten nem aggodalmaskodó és túlféltő, éppen ellenkezőleg!
Bízik a fiatalokban és arra hívja meg mindnyájukat, hogy kapaszkodjanak fel életük és küldetésük magaslataira. Gondoljunk csak a gyermek Sámuelre, a kamasz Dávidra vagy a fiatal Jeremiásra; és mindenekelőtt, gondoljunk arra a 16-17 éves lányra, aki megfoganta Jézust – Szűz Máriára. Isten megbízik egy fiatal lányban.
Kedves szülők! Isten szava megmutatja nekünk az utat: ne védjük meg gyermekeinket a legkisebb nehézségektől és szenvedéstől is, viszont próbáljuk meg átadni nekik az élet iránti szenvedélyt, keltsük fel bennük a vágyat, hogy felfedezzék a hivatásukat és elfogadják azt a nagyszerű küldetést, melyet Isten nekik szánt.Semmi sem ad több bátorítást a gyermekek számára, mint látni szüleiket
úgy megélni a házasságot és a családi életet, mint egy küldetést, amelyben hűséget és türelmet tanúsítanak a nehézségek, a szomorú pillanatok és a megpróbáltatások ellenére.”
A családtagok között megélt szeretetről is beszélt. „Kedves családok! Kérlek titeket, hogy ne ’nézzetek vissza’, ne hiányoljátok korábbi életeteket és szabadságotokat annak csalóka illúzióival együtt. Az élet akkor válik ’megkövesedetté’, amikor nem vagyunk nyitottak az Isten hívásából adódó újdonságra, és a múlt iránt sóvárgunk. Hiányzik a múlt, és nem vagyunk nyitottak azokra az újdonságokra, amelyeket Isten küld, hanem ’megkövesedünk’; így emberileg nem fejlődünk tovább. Amikor Jézus meghív – ebben az esetben a házasságra és a családi életre -, arra kér minket, hogy nézzünk előre, és Ő mindig előttünk jár ezen az úton. Ő a szeretetével és szolgálatával mindig elénk jön. És azok, akik követik Őt, sohasem lesznek elkeseredve.
A szeretet – melyet megosztotok másokkal – mindig legyen nyitott, irányuljon kifelé,
legyen képes „megérinteni” a gyengéket és a sebzetteket, a testben és lélekben törékenyeket és mindazokat, akikkel az út során találkozol. Mert a szeretet, így a családi szeretet is, mindig megtisztul és megerősödik, amikor másokkal megosztják. A családi szeretet szárnyalásra készteti a gyermekeket, és ösztönzi őket arra, hogy szárnyaljanak. A családi szeretet nem lehet birtokló: mindig a szabadságról szól. A nehézségek és a krízisek pillanataiban – mert minden családban vannak ilyenek –, kérlek titeket, ne válasszátok a könnyű utat. Lesznek nehéz és kemény pillanatok, ám mindig előre kell menni. Házastársadban megvan a szeretetnek az a szikrája, amit már az elején is éreztél: szabadítsd ki a bensőjéből és fedezzétek fel újra a szeretetet. Ez fog a kritikus pillanatokban segíteni.”
Forrás: katolikus.ma