„Tiszteld apádat és anyádat!” – hallottuk a hittanórákon a parancsolatot, azzal a kiegészítéssel, hogy engedelmeskedjünk szüleinknek. De vajon huszonéves felnőttként hogyan viszonyuljunk szüleinkhez? Milyen kötelezettségeink vannak feléjük?

„Tiszteld apádat és anyádat!” – hallottuk a hittanórákon a parancsolatot, azzal a kiegészítéssel, hogy engedelmeskedjünk szüleinknek. De vajon huszonéves felnőttként hogyan viszonyuljunk szüleinkhez? Milyen kötelezettségeink vannak feléjük?
A pápa a június 22. és 26. között megrendezett Családok Világtalálkozóján üzent a házaspároknak, hangsúlyozva, hogy a házasság egy lendületes, kiszámíthatatlan és csodálatos utazás – akárcsak az Istennel való élet. A szülők számára kiemelte, hogy ahogy Isten nem aggodalmaskodó és túlféltő, úgy ők se védjék meg gyermekeiket a legkisebb nehézségektől, szenvedésektől. Ferenc pápa beszédét a katolikus.ma oldalról szemlézzük.
Mostanában egyetlen éjszakát sem tudok elkönyvelni a pihentető éjszakák sorában. Ez persze nem szokatlan egy 11 hónapos gyermek mellett, de ettől még nem lesz könnyebb felkelni és végigcsinálni a napot. Én ma így imádkozom.
A másodikos fiam jövő hónapban lesz elsőáldozó. Nagy megtiszteltetés segíteni a gyermekemet, miközben arra készül, hogy első alkalommal vegye magához Jézust. A kisfiam is rendkívül izgatott a szentséggel kapcsolatban, de az elmúlt néhány hétben többször kaptam rajta, hogy fennhangon ábrándozik arról, mi mindent fog majd venni az elsőáldozásra kapott ajándék pénzből. Tavaly végignézte, ahogy a bátyja egymás után nyitotta ki a nagylelkű ajándékokat tartalmazó borítékokat, és tudja, hogy most rajta a sor. Hogy érheti el egy szülő, hogy a nyolc éves gyereke mindeközben Jézusra tudjon koncentrálni? Íme néhány tipp, mely remélhetőleg a segítségedre lesz ebben!
Amióta két kisgyermeket nevelek, alig van időm elmélyült imára. Örülök, ha összesen öt-hat órát tudok aludni három-négy részletben, így legtöbbször nem vagyok annyira összeszedett, hogy megfelelő módon forduljak Isten felé.
Ahogy eltettem a férjemnek írt levelet a fiókom legmélyebb pontjára, reméltem elásom vele együtt a csalódásokat, a fájdalmat is. Harmonikus, boldog házasságba szerettük volna fogadni leendő gyermekünket, ahol mindent elsöprő szeretettel várják. Félre akartam tenni a kudarcérzést és az elmémbe kúszó gyilkos gondolatokat…
Azokon a napokon, amikor Anya eltűnik fél napra megpróbálok anyád helyett anya lenni. Nem apás feladatokat kapok, hanem igazi anyásokat. Legalábbis, amit nálunk anya nyújt a legtöbb esetben fiamnak. #napközi #pelenkacsere #etetés #altatás Megpróbálom. Próbálkozom. De kedves Fiam, be kell látnom, hogy nem csak számodra tűnik el Anya ilyenkor, hanem számomra is. #mamagyerehaza! [Apa-Fia 17 rész]
Minden szülőnek van egy nagy félelme: vajon tiszteletreméltó, derék és boldog embert fogok nevelni a gyerekemből? Egy kutatás szerint az alábbi 8 jó tanács segíthet ebben. A cikk a Szeretlek Magyarország weboldalán jelent meg.
Tisztelni két dolgot lehet, a teljesítményt és a személyt.
Az első feltételes: amennyiben valaki teljesít, annyiban jár neki a tisztelet. Amennyiben apám, anyám helyt álltak az életben, feladataikat becsülettel ellátták, a rájuk bízottakról nagylelkűen és figyelmesen gondoskodtak, önzetlenek, melegszívűek, megbízhatóak, együttműködőek, irgalmasok, jólelkűek, megbocsátók voltak, annyiban tisztelem őket. (Ez esetben valószínűleg nem lesz szükségem pszichológusra ahhoz, hogy rendbe tudjam tenni az életemet.)
Sokkoló hírrel jelentkezett két napja az Index: „Évek óta harcol a bíróságon egy 60 éves brit nő, hogy megszülhesse a saját unokáját a lánya lefagyasztott petesejtjét felhasználva, a brit bíróság viszont eddig ahol lehet, elkaszálta az asszony tervét. A történet több szálon is felkavaró: a nő az öt évvel ezelőtt rákban elhunyt lánya petesejtjét szeretné megtermékenyíttetni, majd teljesítve lánya utolsó kívánságát, kihordani lánya gyermekét.” Bevallom, a történet engem is felkavart.