2021. 11. 21.

„Építsünk egy olyan Magyarországot, amelynek a középpontjában Krisztus áll” – Bese Gergő atya

Krisztus király vasárnapján a szombat esti szentségimádás gyümölcseiről és az esemény céljáról osztotta meg gondolatait Bese Gergő atya.

A mai blogbejegyezésem témájául a szombat esti szentségimádást választottam. Mondhatnám úgy, hogy szentségimádás, ifjúsági dicsőítés egy gyóntatópap szemszögéből. Hiszen tegnap este az egész program alatt a gyóntatószékben ültem és csak a szentségi áldásra tudtam kijönni és így részesülhettem valamennyire abból a felemelő hangulatból, amely a bazilikában megtapasztalható volt. Már a szentségimádás elején érezhető volt, hogy itt valami nagy dolog készülődik, hiszen özönlöttek be a bazilikába fiatalok és régebb óta fiatalok egyaránt.

A Ferenc pápa által az ifjúság világnapjának kikiáltott Krisztus király vasárnapja előtti este Budapesten az imádság estéje volt. Jézus köré gyűltünk: keresők, hívők, nehézségekkel küzdők vagy éppen olyanok, akik a helyükön vannak és az életükben minden rendben van. Sokan voltunk és egy irányba tekintettünk, mégpedig Krisztusra. Aki a legfőbb irányítója az életünknek, aki az Út, az Igazság és az Élet. Aki Király, de nem ebben a világban király. „Az én országom nem e világból való” – hallottuk a mai evangéliumban. Bennünket abba a világba repített a tegnap este, ami nem ez a világ. Hanem ennél sokkal jobb. Egy teljesen más dimenzióban lehetett az, aki a dicsőítéseken, a csenden és az imádságon keresztül képes volt elengedni a világ zaját és Jézus felé fordulni.

A gyóntatószékben nagyon komoly gyónásokat hallhattam. Nagyon sok problémával, vívódással küzdő emberek térdeltek be, hogy kiengeszteljék az Istent, hogy bocsánatot kérjenek Tőle, és hogy újrakezdjék az életüket. Újragombolják a kabátot és teljesen más emberként térjenek haza a szentségimádást és a szentgyónást követően.

hirdetés

Az a megfogalmazás jutott eszembe, amikor a program után Áron atyával és a közvetlen szervezőkkel a záróimádságot elmondtuk, hogy folytatni kell. Kell, hogy legyen még ilyen alkalom és Budapesten nagyon szükség van arra, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után a lángot tovább éltetve folytassuk azt, amit több éven keresztül előkészítettünk. Folytassuk azt, amit megéltünk a Kongresszus alatt, és építsünk egy olyan Magyarországot, amelynek a középpontjában Krisztus áll, Krisztus király. Adjunk hálát azért, hogy a tegnapi este megvalósulhatott.

Jó volt látni a sok 777 Olvasót, jó volt találkozni a tekinteteinknek érkezéskor és távozáskor is.

Ismeretlenként is ismerősként köszöntöttük egymást és így újra megtapasztalhattuk, hogy milyen nagy a 777 közössége, hogy mennyire jó az offline programokon együtt lenni. Reménykedünk abban, hogy a vírus elmúltával ezek az offline programok újra az életünk szerves részei lesznek, mert szükségünk van egymásra!

Bese Gergő atya

Bese Gergő Blog
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Tolma 2021. 11. 22. 11:11

    “egy irányba tekintettünk, mégpedig Krisztusra. Aki az Út, az Igazság és az Élet. Aki Király, de nem ebben a világban király. „Az én országom nem e világból való” ” Mégis teljesen úgy bánunk vele,mint ha ebből való lenne. Ugyan úgy hajbókolunk ebben az országban,mintha földi lenne,mert jobbra nem vagyunk képesek. Ugyan úgy alázatosságot mutatunk és ugyan úgy akarjuk teljesíteni az ő akaratát, pedig még ki is mondja: “Az én országom nem e világból való.” Mi viszont e világból vagyunk és képtelenek vagyunk felfogni a szűk látókörű agyunkkal,hogy Istennel máshogyan kell viselkedni. Mivel vakok,korlátoltak és eléggé együgyűek vagyunk,ezen alig fogunk képesek változtatni. Sajnos a tanítóink között sem (akik lehetnek papok is) nem dívik a gondolkodás. Mert akár figyelmeztethetnének bennünket arra is,hogy Istenhez ne úgy közelítsünk mint egy másik emberhez,uralkodóhoz,tanítóhoz. Azt látom,hogy nagyon lelki sérültek vagyunk,és ezekkel a sérüléseinkkel látjuk Istent és országát és gyakoroljuk a vallást. Én is sérült vagyok,mégis különbséget tudok tenni egy földi és egy égi uralkodó között. Isten királyságát lerángatjuk magunk közé,ahol sáros lesz és bugyuta,pont olyan mint mi. Természetesen a keresztények többsége,nem is tudna máshogyan gondolkodni,kizárólag papucs állatka módjára,hihetetlenül egyszerűen. Ugyanis nem tudnak magukon felül emelkedni,ami alig lehetséges. Gondolkodásúk egysíkú,csak azt látják ami körülöttük van és ezt alkalmazzák felsőbb (isteni) szintre is. Olvasva a Facebook keresztény (???) közösségeit,egyszerűen siralmas szinten vannak. Az életüket kizárólag Isten irányíthatja. Oltás sem kell a covid ellen,elég Istenhez imádkozni. Azt látom,hogy az ember elképzelt egy országot,amit Isten országának hív.

  • Válasz Gyergyádes Tibor 2021. 11. 23. 09:35

    Érzésem, tapasztalatom szerint nagyon sokan vannak, akik várják (aktívan várják, vágynak rá) hogy Magyarországon alulról (vagy felülről, a Szentlélek által) kezdődő ébredés, éledés valósuljon meg. Egyetértek az előttem szólóval (TOLMA) abban, hogy a magunk szemüvegén át látjuk a világot, Istent, egyházat, hitéletet. A NEK-re készülve a magam részéről vártam (vágytam), hogy lesznek majd rákészülő rendszeres “nagy” szentségimádások országszerte…. Biztosan voltak, de én nem tapasztaltam ezt a tendenciát. Aztán a NEK hetére az egyik fővárosi plébániától kaptam a hírt, hogy a rendezvény egész ideje alatt éjszakai szentségimádást szerveznek, s ezen részt lehet venni. Nem voltam elég bátor, így csak hajnali időpontokat tudtam vállalni-vidékiként nem tudtam megoldani a szállást, illetve munkába mentem a templomból. Ennek ellenére nagyon sok kegyelmet, áldást tapasztaltam. Maga az a jelenség, hogy hajnali órákban együtt van jelen a templomban a várandós kismama, fiatal és idősebb korosztály képviselőivel, az elegáns “üzletember” öltözetű személy a szerényebb megjelenésű adorálóval, már nagy hatást gyakorolt rám. Miért? Azt hiszem azért, mert ez lenne a “normális” egy templom és egy hívő közösség életében. Nem extra, hanem normális. Azért lepett meg és azért gyakorolt rám nagy hatást, mert alig találkoztam párszor hasonlóval:(
    A NEK végeztével jeleztem a szervezők felé, hogy ha esetleg heti/havi rendszerességgel tudnának hasonlót indítványozni, a “begyakorlott módon” szívesen vállalok részvételt. Ennek már jó ideje, s bár egyértelmű nemleges válasz nem jött, reménykedtem, hátha mégis lehetséges ezt folytatni. Tovább várakozok tehát:)
    A Gergő atya által említett elgondolás (építsünk egy olyan Magyarországot, amelynek a középpontjában Krisztus áll, Krisztus király) történelmi alapokkal bír hazánkban.
    Szent István országfelajánlását (Szűz Máriának,, amit én egyezőnek gondolok a Krisztusra alapozással) I. Lipót, illetve később I. Ferenc József is megismételte.
    Ezek alapján csak “ismételnünk”, folytatnunk kellene őseink hagyományát. Tisztában vagyok azzal, hogy ha vonzani szeretnénk érdeklődőket, akkor nem trendi a régi dolgok emlegetése, mégis azt gondolom, az alapok már megvannak. Valahol a feledés határán, de megvannak. Pax- Tibor