Miért engedi meg Isten a szenvedést?

Annak ellenére, hogy Isten folyamatosan figyelmeztet minket, hogy nem lesz jó vége annak, ha a bűnt választjuk, mi emberek nem mindig figyelünk Rá – és viseljük is ennek a következményeit, aminek egy része a szenvedés. Mindannyian szenvedtünk már olyan dolgok miatt, amit mások tettek velünk, és sokan borzalmasan szenvednek a háború, kapzsiság, elnyomás és más gonosz tettek miatt szerte a világon. Felvetődik a kérdés, hogy Isten miért engedi ezt és van-e valamilyen terve, hogy a gonoszság és szenvedés végleg megszűnjön?

Isten megengedi a szenvedést, hogy megmutassa, hogy valami nincs rendben

Habár a gonoszság már akkor is létezett, amikor Isten megteremtette a világot; a következményei, úgymint az ember halála, a fájdalom és a szenvedés nem. Azáltal, hogy Isten engedi a szenvedést a világban, mindennap megmutatja nekünk, hogy valami nincs rendben. A szenvedés fájdalmas emlékeztető számunkra, hogy a bűn miatt el vagyunk választva Tőle.

Isten megengedi a szenvedést, hogy segítsen növekednünk

Akinek volt már nehéz időszak az életében, az tudhatja, hogy visszatekintve ez a tapasztalat lelki épülésére szolgált. Íme néhány példa, hogy a szenvedés hogyan munkálhatja jó tulajdonságok kibontakozását.

Erő.  Ahogyan a hadseregben is intenzív kiképzésen esnek át a katonák, hogy szívósabbak legyenek, ugyanígy néha Isten is megengedi, hogy fájdalmakat éljünk át azért, hogy erősebbé váljunk és ráébredjünk, hogy Vele együtt mennyi mindent kibírunk.  A Rómaiakhoz írt levél 5. fejezetében olvassuk: „De nemcsak ezzel dicsekszünk, hanem a szenvedéseinkkel is, tudva, hogy a szenvedés állhatatosságot munkál, az állhatatosság pedig kipróbáltságot, a kipróbáltság pedig reménységet.” A Bibliából tudjuk, hogy keresztényekként gyötrelmeken és megpróbáltatásokon fogunk keresztülmenni, de ezt Krisztus hű katonájaként tesszük (2 Timóteus 2:3).

Vigasztalás. Isten azért is engedheti szenvedésünket, hogy jobban tudjunk vigasztalni másokat, amikor ők szenvednek. Pál apostol írja, hogy szenvedésünkben megkapjuk az Atya vigasztalását, és ezzel a vigasztalással másokat is megvigasztalhatunk nyomorúságukban (Korintusbeliekhez írt II. levél 1:3-4). Ha ismerünk olyan embereket, akik hasonló dolgokon mentek keresztül, az egyszerre vigasztaló és felemelő, mivel ők megértik a problémáinkat és általában tudják, hogy mit mondjanak az adott helyzetben.

Alázat. Isten talán azért enged szenvedni, hogy felismerjük a korlátainkat. Az emberi faj fejlett és intelligens, Isten képmására teremtetett, és szinte mindent képes megvalósítani, amit elhatároz. Ilyen helyzetben nem csak arról könnyű megfelejtkezni, hogy ki adja az életet és tehetséget, hanem a saját korlátainkról is. Életképességünk több tényezőtől is függ – egészségtől, szeretettől, emberektől és legfőképp Istentől. Ugyanakkor néha éppen azért szenvedünk, hogy felismerjük a határainkat, és hogy valami többre van szükségünk. A Prédikátor könyve 3:11 kijelenti, hogy Isten „az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott.”

Isten megengedi a szenvedést, hogy megmentse az elveszett lelkeket

Isten azért is engedheti a szenvedést, hogy ezáltal képessé tegye az embert, hogy Őhozzá forduljon megváltásért.

Ismertem egy fiatalembert, aki elkötelezetten követte Jézust, majd később egy tragikus baleset következtében elhunyt. A temetésére sok barátja eljött leróni a tiszteletét és ezáltal eljutott hozzájuk az evangélium üzenete is a fiatal megingathatatlan hitének példáján keresztül. A temetésen többen is megismerték Istent és később átadták Neki az életüket.

A Biblia tele van olyan történetekkel, amelyekben az emberek nem fordultak volna Istenhez és nem tapasztalták volna meg dicsőségét a maga teljességében, ha nem élnek át tragédiákat:

• a leprás a Máté evangéliuma 8. fejezetében talán nem jött volna Jézushoz, ha tökéletes egészségi állapotban lett volna
• a béna a János evangéliuma 5. fejezetében talán nem tapasztalta volna meg Isten hatalmát, ha tudott volna járni
• Lázár azért halt meg, hogy sok zsidó, aki látta, ahogyan Jézus feltámasztja őt, hitre jusson

A tragédiák néha azért következnek be, hogy azok, akik átélik őket (vagy a körülöttük lévő emberek), Krisztushoz fordulhassanak. Jézus azért halt meg, hogy mi megbékélhessünk Istennel. Isten dicsősége a tragédiák idején néha feltűnőbben és fájdalmasabban tud megmutatkozni. 

Isten végül minden fájdalmat és szenvedést el fog törölni

Amikor e világ napjai véget érnek, a Benne bízók számára Isten egy fájdalom és szenvedés nélküli örök életet ígért.

„és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések könyve 21:4)

Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál. Ő nem a gonosz forrása és nem is szolgál örömére, amikor minket szenvedni lát. Azonban megengedi számunkra a szenvedést, mert valamit üzenni akar nekünk, és ami még fontosabb, hogy rávilágítson, hogy tagadhatatlanul szükségünk van Rá.

Isten tervei nem hátrányunkra válnak, hanem az előnyünket szolgálják. Ígérete szerint, bár e világon nyomorúságban lesz részünk, ő legyőzte a világot, így Őhozzá bármikor fordulhatunk a béke és örökkévalóság utáni vágyakozásunkkal.

Forrás, kép: fervr.net

hirdetés