KözösPont: Misszió a fesztiválokon

Az egyházak húsz éve ott vannak a hazai könnyűzenei fesztiválokon. A Reformátusok Lapja ennek kapcsán készített átfogó interjút a KözösPont ökumenikus fesztiválmisszióról a Csillagpont találkozón Horváth-Csitári Boglárkával, a hatfős szervezői stáb evangélikus lelkész tagjával és Demeter Lászlóval, a hatok református laikus tagjával. A legérdekesebb gondolatokat szemléztük.

„A jelenlétmisszió nem közvetlen misszió, nem evangélizáció, tehát itt nem arról van szó, hogy kimegyünk egy fesztiválra, és ott mindenkihez odalépünk, hogy szeretnénk megtéríteni. Sokkal inkább azt jelenti, hogy megmutatjuk: mi is jelen vagyunk a világban. Szeretnénk a jelenlétünkkel, az elfogadásunkkal, a nyitottságunkkal, a befogadásunkkal bizonyságot tenni Istenről. Ez a jelenlétmisszió” – árulta el Horváth-Csitári Boglárka a Reformátusok Lapjának adott interjújában.

A beszélgetés során Demeter László kiemelte, hogy rajtuk keresztül Jézus is megjelenjen egy-egy fesztiválon.

„Isten a fesztiválokon is támogatja, megőrzi a fiatalokat, akár a megpróbáltatásokban, akár a magasságokban vagy épp a mélységekben” – tette hozzá Boglárka.

„Amikor felvételt nyertem a KözösPontba mint önkéntes, még alkalmatlannak is éreztem magam. Ki vagyok én, hogy egy fesztivál közönsége előtt bármit mondjak hitbeli kérdésekről, életvezetésről? A felelősséget ma is érzem vezetőségi tagként, de sokat segített a tapasztalat. Rádöbbentem, magamat kell adnom a beszélgetésekben. Ha igénylik a betérők, a saját élményeimet is elmesélem. A lényeg, hogy megosszam a fiatalokkal, miért jó református keresztyén fiatalnak lenni” – nyilatkozta László.

„Szerintem az a fontos, hogy a betérők megtapasztalják, hogy ítélkezés nélkül fordulunk feléjük. A KözösPont sátrában bármit elmondhatnak: vannak, akik fel is tárják előttünk, hogy például abortuszra készülnek, vagy, hogy már túlvannak egy magzatelhajtáson, és hordozzák ennek a terhét” – osztotta meg tapasztalatait Boglárka.

Azt is kiemelték, hogy ez a misszió nagyon nehéz és nagy felelősség is, ráadásul nem várt akadályokkal is szembe kell nézniük.

„Van egy nagyon meghatározó emlékem a 2012-es Hegyalja Fesztiválról.

Már énekeltünk, amikor berontott a sátorba egy két méter magas punk fiú, és szó szerint üvöltözni kezdett velünk a saját sátrunkban.

Olyasmiket kiabált, hogy miért vagyunk itt egyáltalán, meg mit is csinálunk. Mindannyian meghökkentünk, és tanácstalanok voltunk, egyedül az áhítatot tartó katolikus pap őrizte meg a nyugalmát. Ránézett a fiúra, közelebb lépett hozzá, és hívta, hogy üljön le közénk. Ő meghökkent, és csöndben leült. Bár nem maradt végig ott az áhítaton, biztos vagyok benne, hogy nem felejtette el, ami történt. Én is őrizgetem ezt a történetet, azt, hogyan lehet higgadt szeretetettel leszerelni egy tomboló punkot” – árulta el László.

A teljes interjút a Reformátusok Lapjában lehet elolvasni.

Forrás: Reformátusok Lapja

Fotó: ujember.hu

hirdetés