A házasságra készülő Adél és Marcell tollából olvastam, hogy hallani sem akarnak a házassági szerződésről. Igazuk van: egy keresztény pár számára a válás nem opció. A házassági szerződést viszont mégsem szabad mindenestül elvetni. És nem, most nem az jön, hogy bizony még sok keresztény házasság is válással végződik.
A válásra vonatkozó szerződés a keresztények számára olyan, mint az Egyház tanítása az ateisták számára: semmit nem árt nekik, de valamiért mégis küzdenek ellene. A házassági szerződés azonban nem csak válás esetén lép érvénybe, és sok olyan eset van, amikor válás nélkül is szükséges lehet. Ez a poszt – Adél és Marcell őszinte tisztelete mellett – azért született, hogy biztassa a házassági szerződést kötött, vagy arra készülő párokat: nem az ördöggel cimborálnak.
Nem csak váláskor, de az egyik fél halála esetén, vagy akár egy nagyobb anyagi válságban is jól tud jönni a szerződés. A szülők számára megnyugtató, hogy az évtizedek alatt összespórolt lakás biztosan nem fog elveszni – különösen, ha egyébként nem teljesen értenek egyet a házassággal. A gazdag rokonság aggályait lecsillapítva mindenki nyugodtabban tud készülni az esküvőre. Sőt, éppen a szerződés körüli viták ébreszthetik fel a család gyanúját (“miért nem mindegy neki?”). Vannak szülők, akik egyenesen feltételül szabják a házassági szerződést. Amiben egyébként a felek halála esetére is lehet rendelkezni, így egy esetleges tragédia után sokkal egyszerűbb lesz az örökséghez hozzájutni.
hirdetésVan olyan eset is, amikor a házassági szerződés kifejezetten a közös családi vagyon védelmét szolgálja. Lehet, hogy az egyik fél adósságot visz a házasságba, vagy olyan vállalkozást végez, amiért teljes vagyonával felel. Ilyenkor célszerű a másik jövedelem különválasztása. Későbbi hitelfelvételnél is jól jöhet a vagyonmegosztás, hogy az esetleg bedőlő tartozástól legalább a javak egy része védve legyen. Ehhez ráadásul igazán szükség van a házastársi bizalomra, hiszen így a védett fél akár benne is hagyhatná a párját az adósságban.
Nem igaz tehát, hogy aki házassági szerződést köt, az rögtön a válásra gondol.
Huszonéves szerelmesként vallástól függetlenül nem sok mindenkinek jut eszébe bebiztosítani magát válás esetére – ez sokkal inkább az egzisztenciával, gyerekkel, esetleg néhány rossz tapasztalattal rendelkező középkorúakra jellemző. A fiatalokat általában a család hurcolja az ügyvéd elé. Egy vagyontalan, “nulláról induló” párnál nyilván nincs értelme semmiféle szerződésnek – ha később mégis szükség lenne rá, bármikor lehet kötni. De ha nagy anyagi különbséggel, vállalkozással, komolyabb adóssággal érkeznek a házasságba, érdemes egy jogi tanácsadót felkeresni – keresztényként is.
Leelőssy Ádám
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás