,,Sokan az eutanáziával kötik össze a nevét. De ki is volt Dr. Karsai Dániel? Búcsúlevél egy kiváló ügyvédhez, akinek személye és pályája nagy hatással volt rám.”
A Margaret Blogon megjelent írást szemlézzük, Nagy Vandától.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mindig emlékezni fogok erre a napra. 2024. szeptember 28. Miközben egy esküvőn vettem részt, amelyen az ifjú pár életre szóló fogadalmat tett egymásnak, ugyanezen a napon én is tettem egy ígéretet. Önnek, Dr. Karsai Dániel Ügyvéd Úr.
Emlékszem arra a napra, amelyen először találkoztunk. Az első nemzetközi perbeszédversenyemre készültem, az Ön irodája melletti szobában. Már az első bemutatkozáskor kávéval és frissítővel kínált. Talán senki más a szobából nem emlékszik erre az apró gesztusra, de én igen.
Nekem a megismerkedésünk nagyon sokat jelentett.
Hiszen akkor már sok-sok cikket olvastam Öntől az emberi jogokról, amely a verseny fő témája volt. Felfedeztem, hogy Ön is az ELTE Jogi Karára járt, dolgozott az Alkotmánybíróságon, majd egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott, 2011-ben pedig önálló ügyvédi irodát alapított.
Ügyvédként több, mint ezer ügyfelet képviselt az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság előtt. Harcolt a kisegyházakért, az országgyűlési képviselők szólásszabadságáért, a bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos sérelmekért, és a méltatlan fogvatartási körülmények ellen. A Haszon magazin szerint az Ön irodája bekerült a 100 legjobbnak tartott magyar ügyvédi iroda közé.
Nagy hatással voltak rám ezek a tevékenységei. Ahogy egyre mélyebbre ástam magam az emberi jogok területén, valami mélyen megmozdult bennem. Megszólította a gyermekkorom óta bennem égő igazságérzetet, és elhívott arra, hogy álljak ki másokért. Azokért, akik nem tudják magukat megvédeni.
Teljesen más tervekkel kezdtem el a jogi egyetemet. Azonban ahogy sok-sok hónapot töltöttem el abban a kis szobában, az Ön irodája mellett, nap mint nap, azt látva, hogyan küzd azért, hogy valós emberek életbevágó problémáira megoldást találjon, valami megváltozott bennem. Abban az irodában minden egyes ember, Önnel az élen, kiállt és keményen küzdött azért, amiben hitt. Ez a tűz engem is inspirált.
Köszönöm, hogy megmutatta nekem azt a pályát, amelytől sugárzik a lelkem!
Magyarországon a legnagyobb visszhangot az eutanáziával kapcsolatos nézetei kaptak. Így fogalmazott: „A halál, az elmúlás és a szenvedés tabutéma volt, most nem az, és ez önmagában hatalmas siker.” Én az értékrendem alapján nem állok az eutanázia mellett, viszont kevesebben tudják, hogy Ön az elindítója és az úttörője volt Magyarországon az emberi jogok ügyének, amiért én is tenni szeretnék.
Mindig emlékezni fogok arra a napra. Amikor kávéval kínált és azt mondta, drukkolni fog nekünk a versenyen. Egy évvel később egy hasonló versenyen a csapatommal világelsők lettünk, tehát nem hiába szurkolt értünk. Emlékezni fogok a szenvedélyre, amivel a hivatásáról beszélt. És arra az ígéretre, amit Önnek magamban tettem: munkálkodni fogok az emberek jogaiért, akik értékesek, és az értéküktől senki sem foszthatja meg őket.
Tisztelettel:
Nagy Vanda
A cikk a Margaret blogon is megjelent a szerzőtől.
Forrás: Index, drkarsai.hu
hirdetés
