2022. 09. 23.

„Isten dicsőítésének egyik legtisztább formája a pihenés” – Judah Smith lelkipásztor buzdítása

A szorongás és a kiégés egyre nagyobb méreteket ölt, ezért kulcsfontosságúvá vált a fizikai, érzelmi és a lelki egészség szempontjából, hogy megtanuljunk jól pihenni. Judah Smith, a Church Home nevezetű amerikai keresztény gyülekezet fiatalos lelkipásztora gyakran tart előadásokat, az Amerikai Egyesült Államokban katolikus körökben is népszerű. Egyik központi témája a pihenés, hiszen az a dicsőítés egy formája, amely az Istenbe vetett bizalomról tanúskodik.

„Azért létezünk, hogy Istent dicsőítsük. Ez a létezésünk első számú oka” – kezdi beszédét Judah Smith lelkipásztor. „Amikor meghalljuk a dicsőítés szót, rögtön arra gondolunk; ki fog zenélni? De a dicsőítés nem csak az Istennek való éneklést, zenélést jelenti. A dicsőítés egy életforma. Olyan élet, amely Jézus életére hasonlít. Így, ha mások találkoznak veled, Jézust juttatod majd az eszükbe. Pont a napokban beszéltem egy barátommal, akinek azt mondtam; Jézusra emlékeztetsz, mert különlegesnek érzem magam melletted. Szárnyakat adsz nekem. Bátorítasz. Igen, vannak olyan emberek, akikkel, ha találkozunk, Istent juttatják eszünkbe, mert olyan kedvesek és nagylelkűek velünk. Ez a dicsőítés.” Majd tanításában áttért a pihenés fontosságára.

„A dicsőítés egyik legtisztább formája a pihenés. Hiszen, amikor pihensz, nyilvánvalóvá teszed, hogy te nem vagy Isten.

Amikor alszol és felkelsz, rájössz, hogy a világ nélküled is ment tovább. Nem vagy Isten, és én sem vagyok az. Ez jó hír, mert nem magunknak kell irányítani az életünket. Istennél van a kormány.”

„Előfordult már veled, hogy olyan fáradt voltál, hogy nem tudtál aludni? Hogy lepihentél, de nem tudtál nyugton maradni? Hogy nem tudtad megfékezni a kavargó gondolataid sokaságát? Túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy pihenjünk. Ha nem iszol, kiszáradsz. Ha nem eszel, éhezni fogsz. És milyen következményei vannak annak, ha nem pihensz? Teljesen kimerült leszel. Generációs népbetegségünk a szorongás. Óvatosan mondom most ezt, mert nem vagyok pszichológus. De könnyen lehetséges, hogy sok szorongásod oka az, hogy nem pihensz eleget. Ha Istent dicsőíted -például a pihenéssel-, akkor annak sok jó hatását fogod megtapasztalni; megkönnyebbülsz, megszabadulsz a stressztől, a nyomástól, a szorongástól. Szükségünk van arra, hogy ránézzünk az életünkre. Napi fél órára, hogy csendben legyünk, összegyűjtsük a gondolatainkat, megpihenjünk, Istenre gondoljunk.”

Judah szerint a társadalmunk kikapcsolódáshoz való hozzáállása is helytelen. „A közösségeinkben ahelyett, hogy megdicsérnénk valakit, hogy elég időt fordít a pihenésre, inkább viccelődünk, vagy megjegyzéseket teszünk. Ha valaki visszajön egy kéthetes nyaralásból, mit mondunk neki? Milyen jó, hogy tudtál pihenni, hogy szánsz időt a feltöltődésre! Nem, nem ezt mondjuk. Inkább olyanokat mondunk, vagy legalábbis gondolunk, hogy amíg te távol voltál, mi itt voltunk, és keményen dolgoztunk.

De sokszor a munkát is túlértékeljük, mert „abban a hitben élünk, hogy a munkára lettünk teremtve”. Ez azonban téves elképzelés. „Arra lettünk teremtve, hogy Istent dicsőítsük. És a munka nem mindig dicsőítés. Tudjuk, hogyan kell Istent jól dicsőíteni? Mert nem csak a munkánk során tehetjük ezt meg. A pihenéshez alázat kell. A pihenés a bizalom egyik legtisztább kifejeződése, amellyel azt üzened: bízok Istenben, aki mindent irányt. Azok, akik nem tudnak kikapcsolódni, valószínűleg mindent kontrollálni akarnak, ezért sem tudnak ellazulni.”

A lelkipásztor hangsúlyozza, hogy természetes emberi dolog elfelejteni azt, kinél is van az irányítás. Gondoljunk csak a tanítványokra; Jézus halála után teljesen kétségbe voltak esve, félelmükben bezárkóztak. Pedig Jézus hányszor megmondta nekik, hogy fel fog támadni! „Könnyű elfelejteni, hogy az irányítás nem nálad, hanem Istennél van. De újból és újból emlékeztetned kell magadat az igazságra, mert

az a téves elképzelés tesz nyugtalanná, hogy te irányítod az életed, hogy neked kell kormányoznod.

Minden félelmedet és aggodalmadat elengedheted, ha tudod, ki irányít.”

A napjainkban jelen lévő trendről is őszintén beszél. „Mióta lett értékesebb az, ha valakinek tele van a naptárja programokkal? Miért tartjuk nagyobbra az elfoglalt embereket? Sokszor csak azért dolgozunk többet, azért szervezünk több programot magunknak, hogy álcázzuk a fáradtságunk, a szorongásunk, a félelmeink. Várom azokat az időket, mikor nem az lesz a divat, hogy minél elfoglaltabbak legyünk.” A lelkipásztor kifejtette, hogy azért is fontos a pihenés, mert a csendben, nyugalomban könnyebb megtapasztalnunk Isten szeretetét. „Nem arról van szó, hogy amikor pihenünk, akkor Isten jobban szeret minket. Csak arról, hogy jobban tudjuk érezni az Ő szeretetét. Talán elcsodálkozunk, és azt mondjuk: nem is csinálok semmit. Nem dolgozok, csak pihenek. És Te mégis szeretsz.

„Miről szól az életed szerinted? A karrieredről? Úgy élünk, mintha csak ez a világ lenne. Stresszelünk, mintha csak ez a világ lenne. Ez a világ nem az otthonunk. De egyszer majd hazatérünk. Kész vagy, hogy félretegyél időt arra, hogy jól dicsőíts? Jézus él. Köztünk van. És nála van az irányítás.”

Szemle
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás