2022. 09. 22.

Mindennapok mennyországa – olvasói írás a hétköznapok apró örömeiről

Milyen jó az, mikor a mindennapok apró örömeit meg tudjuk élni, amikor felfedezzük, hogy nem kell mindennek tökéletesnek lenni ahhoz, hogy boldogok legyünk. Mikor megelégszünk azzal a jóval, amit kaptunk. Erről írt Élő Lilla olvasónk, aki édesanyaként családjában is megéli az egyszerű pillanatok varázsát. Az ő írását osztjuk meg most veletek. 

“Egy szombati nap volt. Nem volt sem egyszerű, sem könnyed, ahogyan néhány hollywoodi film bemutatja a családos hétvégék báját. Délelőtt mindenki nyűgös, az idő borús volt. Hideg őszi szél fújta át minden porcikánkat, amikor a heti vásárlást próbáltuk zökkenőmentesen elvégezni. És persze szerettünk volna “mindent is” beleszuszakolni a hétvégébe. Délután korán besötétedett. Hamar lehúztuk a redőnyt és felkapcsoltuk a villanyt; és végre csak magunk lehettünk. Nem zavart meg minket sem a világ hangos zaja, sem egy váratlan vendég. Ahogyan nyugodtan ott játszottunk négyen a tüskés játékkal, már feledésbe is merültek a délelőtti harcaink. Apa tankot, rakétát és teherautót épített. Az én autómosóm lebontásra került és szerelde lett helyette. Majd közös erővel összepakoltunk, szét, majd össze és szét… Jött a vacsi, a fürdés, az esti mese. Közösen mondjuk már a legkedvesebb meséből, hogy “Titok”. 

S ahogyan a kislányom átölelt, gyengéd kis apró kezével, az esti ringatás közben éreztem, mennyire szerencsés vagyok. Amikor a kisfiam hozzám bújt, s édes, mézes illatú, selymes fejecskéjét a fejemre hajtotta, a teljességet éreztem. Ez a “földi” mennyország, a teljes, tökéletes boldogság pillanata. Bár mindig lesz valami, testi-lelki problémák egyaránt, ami ezt a tökéletességet beárnyékolhatja, ami miatt nehéz észrevenni mindezt. A gyász, amit édesanyám elvesztése miatt érzek, még most is szorítja szívemet. Anyagi problémáink mindig lesznek, ha nem, majd csinálunk magunknak – ami után sóvároghatunk. Mindig lesz befejezetlen feladat, apró harcok, dolgok, amelyek miatt bosszankodhatunk – ha más nem, a házastársunk büdös zoknija. Lesznek félelmeink, aggályaink. A világ sem lesz egyszerűbb. Mindig lesz egy változás, ami kizökkenti a világot az egyensúlyából, egy háború, egy járvány, egy válság. Mégis próbálok a mindennapok szépségeire koncentrálni, bármennyire is nehéz.

Olyan gyakran esünk bele abba a hibába, hogy a tökéletességet keressük és nem vesszük észre, hogy ott mosolyog komiszan az orrunk előtt.

Egy bibliai rész jutott eszembe Lukács evangéliumából, ahogyan a sötétben ráeszméltem a tökéletesség pillanatára esti ima közben. A farizeusok megkérdezték Jézustól, hogy mikor jön el az Isten országa. Ezt válaszolta: „Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.” Hálás vagyok a családomért és ezekért a pillanatokért. De talán még hálásabb voltam aznap a kegyelemért, hogy mindezt észrevehettem.”

Élő Lilla

Olvasói írás
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás