A szerelem megtalálása többről szól, mint a “lelkitárs” felkutatása

Sokan azzal a gondolattal közelítik meg a randevúzást, hogy minden csak az „Igazi” megtalálásán múlik. Ennek a fogalomnak a lényege, hogy van egy személy, aki tökéletesen megfelel neked, és csak az a dolgod, hogy megtaláld őt.

Ha megtaláltad azt a személyt, kész. Nyertél. Mert ez az ember tökéletes. Na nem teljesen tökéletes – mindannyian tudjuk, hogy senki sem tökéletes –, de ez a személy tökéletes neked, ahogy te is tökéletes vagy neki. Ő a „lelkitársad”. Ennek a „mennyországban köttetett kapcsolatnak” köszönhetően, ha egyszer egymásra találtok, minden tökéletesen fog menni. A kemény munka egymás felkutatása; onnantól viszont a kapcsolat könnyű lesz, mert tökéletesen illetek egymáshoz. Megházasodtok, és soha nem lesznek konfliktusaitok, és mindig boldoggá teszitek egymást.

Az igazság az, hogy ez egy tündérmese.

Egy mítosz. Valójában a lelkitárs kifejezés szó szerint egy mítoszból származik: a fogalom egy ősi történetből maradt ránk, amely azt állította, hogy az embereknek eredetileg négy karja, négy lába és két arca volt. Ebben a történetben a mitikus Zeusz isten minden embert kettévágott, létrehozva azokat a kétlábú férfiakat és nőket, akiket ma ismerünk – de mindegyiknek csak fél lelke volt. Mivel minden ember csak az egyik fele volt az egésznek, szó szerint hiányosak voltak, hacsak meg nem találták azt a személyt, aki a másik felük volt – a „lelkitársukat”.

Ha a „lelkitársadat” vagy „az egyetlent” vagy az „igazit” keresed, és úgy gondolod, hogy ő az egyetlen ember a bolygón, aki tökéletes számodra, akkor soha nem fogod megtalálni. Nem létezik. Egyszarvún lovagol Gandalf társaságában.

hirdetés

Hálás lehetsz ezért. Bár kevésbé tűnik varázslatosnak vagy romantikusnak, reménykeltőbb.

„Az igazi” megtalálása kétségbeejtően nehéz keresésnek tűnhet – mert az.

A NASA egyik tudósa elvégzett pár számítást, és megállapította, hogy ha a „lelkitársak” valódiak lennének, tízezerből csak egy ember találná meg párját az élete során. Ez a legoptimistább adat. Ez a valóság, amikor megpróbáljuk megtalálni „az igazit”. Azonban nem csak egy van.

Ehelyett sok olyan „igazi” áll rendelkezésre, akik nagyszerű társnak bizonyulnának. Ha tudod, hogyan és hol keress, elég nagy az esélye annak, hogy találsz egyet a sok közül.

Jó lehetőségekre néző kilátás

Az egyik probléma az „az Igazi” keresésével, hogy a kelleténél sokkal tovább maradsz így egyedül – talán örökre.

Nyilvánvaló, hogy ha olyan valakit keresel, aki nem létezik, akkor nagyon nehezen fogod megtalálni. Ha találkozol valakivel, még egy nagyszerű emberrel is, aki csodálatos házastárssá válhat, minden apró hiba vagy kisebb nézeteltérés annak bizonyítéka lehet, hogy nem ő „az igazi”.

Szinte biztosan találkoztál több emberrel, akik csodálatos párjaid lehettek volna, de soha nem adtál esélyt nekik, mert egy misztikus jelet kerestél, ami soha nem fog eljönni – vagy ha jönne, akkor nem lenne megbízható.

Piros lámpák figyelmen kívül hagyása

Amellett, hogy távol tart egy kapcsolattól, az „igazi” gondolata miatt túl sokáig maradhatsz egy rossz kapcsolatban.

Ez akkor történik, amikor megbizonyosodsz arról, hogy megtaláltad „Őt”, és elkezdetek randevúzni. Mivel úgy gondolod, hogy ő „az egyetlen”, a kapcsolat valószínűleg nagyon gyorsan komolyra fordul. De ekkor kezdenek megjelenni a figyelmeztető jelzések. Lehet, hogy ennek a személynek egészen más meggyőződése van, mint neked. Lehet, hogy arra akar rávenni, hogy fizikailag túl messzire menj, vagy megcsal valaki mással. Talán még bántalmazóvá is válik (bár ezt nem tudod nevén nevezni). Ha kezdettől fogva azt hiszed, hogy ő „az igazi”, az egyetlen személy, akivel egy életen át együtt kell maradnod, akkor sokkal valószínűbb, hogy figyelmen kívül hagyod az ilyen dolgokat.

Figyelmen kívül hagyod a barátaidat és a családtagjaidat, amikor mind azt mondják, hogy a barátod vagy barátnőd nem jó neked, és szakítanotok kellene. Végül is hogyan szakíthattok, ha egymásnak vagytok teremtve? És ha az igazit hagyod magára, az nem azt jelenti, hogy nem marad senki? Ha elbúcsúzol „a nagy őtől”, az nem azt jelenti, hogy most örökre szingli leszel?

A válasz ezekre a kérdésekre természetesen az, hogy nincs varázslatos „igazi”, így szabadon szakíthatsz (és szakítanod is kell) azzal, aki bebizonyítja, hogy nem lenne jó házastárs.

De ha hiszel ebben a „lelkitárs” tündérmesében, akkor nagyon rossz kapcsolatokban ragadhatsz meg, ami egy nagyon nem mesebeli véghez vezethet. Ilyen helyzetekben a legjobb forgatókönyv az, hogy végül észhez térsz, és úgy döntesz, hogy szakítasz, de elvesztegetett idő, fájdalom, csalódás és valószínűleg más következmények árán.

Irreális elvárások

Az „igazi” gondolata azt is eredményezheti, hogy boldogtalanná válsz egy jó kapcsolatban az általad kergetett irreális elvárások miatt. Kutatások folytak ezzel a problémával kapcsolatban, a romantikus vígjátékok nézőkre gyakorolt hatásait vizsgálva.

A pszichológusok azt találták, hogy az „igazi” gondolata arra készteti az embereket, hogy a kapcsolatoknak könnyűnek kell lenniük. Például azt találták, hogy az emberek úgy gondolják, hogy házastársuknak vagy „lelkitársuknak” tudnia kell, mire gondolnak, anélkül, hogy hangosan ki kellene azt mondaniuk.

Ez kommunikációs problémákhoz vezetett a kapcsolataikban, mivel az emberek alapvetően egyáltalán nem kommunikáltak, majd idegesek lettek, amikor a másik személy nem tudott olvasni a gondolataikban. A kutatásban megfigyelt emberek azt is hitték, hogy miután megtalálták a „megfelelő” személyt, a vele való hosszú távú kapcsolatnak könnyűnek kell lennie, és nem igényel folyamatos munkát.

Az emberekben az a benyomás támad, hogy a nehezének már vége, miközben a kapcsolat áldozatot és munkát igényel.

Az eredmény tehát az, hogy az emberek elégedetlenek lesznek egy igazi, életre szóló kapcsolattal is. Amikor rájönnek, hogy a házastársuk nem tökéletes, a házasság sikeréhez munkára van szükség, és a kezdeti szikra elhalványul, ezt annak a bizonyítékának tekintik, hogy akivel összeházasodtak, mégsem „az a személy”, mert ha ő lenne az, akkor a kapcsolat könnyű, izgalmas és tökéletes lenne.

Kiábrándulnak, és elvesztik érdeklődésüket. Aztán amikor valaki új jön, és újra átélik ezt a kezdeti izgalmat, azt gondolják, hogy biztosan ez a személy „az igazi”. Azt hiszik, először hibáztak, és rossz embert választottak. Tehát viszonyuk van és/vagy elválnak, hogy együtt lehessenek az új „lelkitárssal”.

Tehát a „lelkitársba” vetett hit tönkreteheti a kapcsolatot, mert mindig valami mást keresel.

Hollywood még ezt a szomorú folyamatot is romantizálja. Gondoljunk csak bele, hány film forog egy olyan lány (vagy esetenként egy férfi) koncepciója körül, akik eljegyezték egymást vagy komolyan randiznak, de aztán elhagyják párjukat valaki más miatt, mert ez a másik személy „az igazi”. Lényegében újradefiniáltuk a megcsalást „romantika”-ként.

Az igazi romantika azt jelenti, hogy elkötelezed magad, majd ha elkötelezted magad, ragaszkodsz hozzá. Munkára van szükség, mert minden kapcsolathoz munka kell. A saját gyerekeinkkel való kapcsolatunk is munkát igényel. Még egy autóval való „kapcsolat” is munkából áll, rendszeres karbantartást és időnkénti nagyobb javítást igényel.

Lehet, hogy ehhez nincs szükség varázslatra, de így minden zökkenőmentesen működhet.

Forrás:Relevant Magazine

hirdetés