A barátaink véleménye sokszor kihat a döntéseinkre is. Azonban mi van akkor, ha a hitbeli meggyőződésünket, az ebből következő döntéseinket kritizálják? Hallgassunk rájuk?
Barátaink nagy hatással tudnak lenni az életünkre, sajnos sokszor inkább rosszat jelent ez, mint jót. Természetes, hogy szívesen töltünk időt olyan emberekkel, akik valamit megtestesítenek abból, akivé válni szeretnénk. Felnézünk rájuk, hasonlóan népszerűvé, stílusossá, humorossá szeretnénk válni mi is, így szívesen töltünk időt ezeknek az embereknek a társaságában.
Természetesen egy idő után akadnak nézeteltérések is, melyek megmérik annak az adott barátságnak a tartósságát, mélységét. Van-e több ebben az emberi kapcsolatban? Vagy csak felszínes barátság?
A közös értékrend meg tud erősíteni egy barátságot, hiszen szívesebben töltünk időt olyanok a társaságában, akikkel azonos alapokat vallunk magunkénak. De mi van akkor, ha a jó barátok nem vallanak közös meggyőződést magukénak?
hirdetésHogy konkretizáljam: mi van, ha számunkra fontos a házasság előtti tisztaság (azaz a szex helyét a házasságban képzeljük el), de barátaink ezért kinevetnek, sőt, csúfolnak minket? Mivel minden szituáció más, így csak szempontokat fogok említeni, melyeket érdemes átgondolni egy ilyen helyzetben.
Nem mások élik a te életedet
Azt gondolom, semmiképpen sem szabad feladnunk meggyőződésünket csak azért, mert másoknak az nem tetszik. A mi életünket mi éljük: annak összes hibájával, nehézségével, örömével együtt. Ha barátaink véleménye miatt olyan szituációban találjuk magunkat, mely számunkra kellemetlen, azon nem a tanácsot osztogatók fognak évekkel később is bánkódni, hanem mi.
Mennyire igaz a barátságunk?
Egy igaz barát elmondja, ha valamivel nem ért egyet, de nem teszi pokollá az életünket miatta. Nem aláz meg, nem gúnyol ki. Nagy különbség. Téged hogy érnek a másik fél megjegyzései? Úgy érzed, bár nehezen, de el tudják fogadni ezt a döntésedet, vagy leforrázva, megalázva érzed magad? Érdemes végiggondolnod, hogy mennyire működhet hosszútávon a barátságotok, mert a kölcsönös tiszteletet és szeretetet nem lehet kispórolni! Ezek nélkül nem létezik igaz barátság.
Az igaz barátok melletted állnak
Nem gondolom, hogy csak olyan emberekkel lehetünk barátok, akik ugyanazt gondolják mindenben, mint mi. Azonban ha úgy érzed, hogy senki sem ért meg téged, akkor érdemes keresned olyan barátokat, akiknek hasonló a gondolkozásuk. Egy barátságnak nem szabadna arról szólnia, hogy szenvedünk benne. A támogatásról, közös élményekről, őszinte beszélgetésekről szól egy ilyen emberi kapcsolat, nincs helye benne a cikizésnek, alázásnak. Merj kilépni a káros baráti kapcsolatokból és vedd körbe magadat olyan emberekkel, akikkel egymás mellett fejlődni tudtok, és átsegítitek a másikat életének nehéz időszakain is.
hirdetés
2 hozzászólás
A közös értékrend elengedhetetlen feltétele a barátságnak (is).
Én is beleestem ebbe a hibába, hogy azt mondtam valakire, hogy “igaz, hogy nem hisz Istenben, és nem is viselkedik keresztényként, de sokmindenben egyetértünk, és jó barátok vagyunk.” Aztán egyszercsak azt tapasztaltam, hogy ellenem fordul, visszaélve a barátként tudomására jutott bizalmas információkkal. És büszke volt rá, hogy átvert egy hülye, visszamaradott, babonás fideszest. Úgy gondolta, hogy ezzel ő jót cselekedett! És nem egyszer és nem kétszer jártam így.
Szóval, akiknek más az értékrendjük, azokkal nem érdemes barátkozni. (Párkapcsolatról meg nem is beszélve)
Persze ez nem jelenti azt, hogy aki azt mondja magáról, hogy “én keresztény vagyok”, annak automatikusan helyes az értékrendje. Főleg nem ma, amikor már az Egyházat is elérte ez a liberális felfordulás.
És mi van akkor, ha adott egy régi barátság, és az egyik fél értékrendje idővel megváltozik? Hát, az sajnos előfordul. Akkor azzal a barátság is megszűnik. Csak hogy egy példát mondjak, amikor volt ez a láv-iz-láv őrület, én az összes szivárványos profilkép-keretű ismerősömmel töröltem az ismeretséget, köztük olyanokkal is, akikkel 10+ éve barátok voltunk. És aki rákérdezett, annak elmondtam, hogy “bocsi, de ezzel számomra vállalhatatlan lettél”
Kedves F!
Igen, igaza van abban, amit ír. Viszont azt tapasztaltam, hogy az emberek képesek fejlődni, és egy-egy fellazult kapcsolat később újra felértékelődött. Nekünk, magyaroknak meg kell tanulnunk értékelni egymást, a másik szakmáját, és ha a barátom, akkor azt illik pénzben is elismerni. Illik a barátommal nagyvonalúnak lenni, nem pedig elvárni, hogy olcsóbban dolgozzon nekem. Pont fordítva. Mivel jól dolgozik, és a barátom, nagyvonalú leszek vele, pontosan azért, mert a barátom. Még akkor is, ha ez néha nehéz.
A politikai nézetet tekintve sajnos igencsak nehéz a helyzet, mert most már nem csak arról döntünk, hogy mely pártok kormányozzanak egy országot, hanem arról is, hogy milyen értékek képviselete érvényesüljön. És igen. A “love is love” egy fura dolog, valószínűleg a legtöbb ember, aki ezt kiposztolta, önmaga sem örülne, ha az ő gyerekét azonos nemű pár nevelné. Ebbe bele sem gondolnak sajnos. Ők csak azt gondolják, hogy mással ez megtörténhet, de vele nem, mert ő csak úgy fogadja el, ha ez mással történik meg, de nem vele. És felteszem a kérdést, hogy ha olyan sok meddő pár van, akkor miért nem ők kapnak gyermeket, miért éppen azonos neműek? Igen, sok kérdés van, ami miatt emberek kiesnek a barát zónából, én viszont sosem szakítom meg végleg a kapcsolatot velük, mert ők mind 1-1 lehetőség arra, hogy Isten csodája egyszer megmutatkozzon rajtuk keresztül. Ha előbb nem, a halálos ágyukon rájönnek majd, hogy mennyi mindent rontottak el, és csinálnának másként, de akkor már késő, már csak az üdvösség áll nekik talán, de az elrontott utakat már nem lehet visszaalakítani. Tehát jól gondoljuk meg, kivel, mikor, mit teszünk, mit gondolunk, és mit írunk ki! 😉
A Jóisten áldását kívánom Önnek, és minden szerettének! 😉