Mi történik, ha sok ideig nem jön válasz Istentől, ha nem történik előremozdulás? Hogyan formálódunk közben? És mit tegyünk, ha eleve nem türelmes embernek születtünk?
„A türelem erény” – „De nem az én erényem” – vágtam vissza a barátomnak egy beszélgetés alkalmával nemrég. Ez a példa egy remek módja, hogy kifejezzem, hogy állok a türelemhez. Persze, azt mondják, a türelem egy erény, de valóban ennyire fontos?
Ha még nem jöttél volna rá, én vagyok a legkevésbé türelmes ember, akit ismerek, valószínűleg a teljes történelem során. Az összes barátom megerősítené ezt az állítást. Szeretem azonnal megkapni a válaszokat. Ha valami érdekel, szeretek teljes gőzzel nekivágni.
Szeretek az életre úgy gondolni, mint egy nagy kalandra, amit hajlamos vagyok úgy értelmezni, hogy mindennek gyors ütemben kell történnie. Így amikor nemrég kiléptem a munkahelyemről, arra gondoltam, hogy az új munkám néhány héten belül, mintegy varázsütésre megérkezik. Megtettem a fontos dolgokat: jelentkeztem állásokra, kapcsolatot építettem szakmabeliekkel, tengernyi motivációs levelet írtam. Imádkoztam és bíztam Istenben, hogy a megfelelő állást fogja elém hozni.
A tökéletes időzítés
Jézusnak elég ironikus humorérzéke van, legalábbis az én életemben, és úgy tűnt, hogy ezt a tökéletes alkalmat használta arra, hogy valóban elkezdjem megtanulni, mit jelent Benne bízni, amikor a dolgok nem mennek olyan gyorsan.
Az első hónap munkanélküliség nem tűnt rossznak. Még mindig tele voltam izgalommal, és úgy gondoltam, hogy a megfelelő munka már a közelemben van. Nem bántam azt a plusz időt, amit különböző kávézók körbejárásával tölthetek, és olyan barátaimmal találkozhattam, akikre korábban nem volt időm.
De ahogy a négy hétből hat lett, majd nyolc, elkezdtem érezni a várakozás fájdalmát, különösen úgy, hogy nem tudhattam, lesz-e változás.
Néha a várakozás kimondottan kínzásnak tűnt.
Olyan érzés volt, mint egy növekvő fájdalom, amitől rosszkedvű lettem. De akárcsak a növekedési fájdalmak, amelyek hosszabb, erősebb lábakat eredményeznek, lassan érezni kezdtem, hogy valami elmélyül, megerősödik a lelkemben. Fájt, és úgy éreztem, belehalok ebbe az egész várakozás-leckébe. De ebben a hosszú várakozásban elkezdtem egyre inkább felfedezni a türelem apró megnyilvánulásait az életemben. Apró dolgok, amelyek korábban frusztráltak, már nem tűntek olyan sürgősnek.
Valódi türelem
Elkezdtem úgy tekinteni a türelemre, mint ami nem is olyan rossz dolog. Elkezdtem azt mondani magamnak: „Talán mire vége lesz ennek az időszaknak, és megkapom a lehető legjobb munkát a lehető legjobb időben, a várakozás nem fog többé kínzásnak tűnni.”
Néhány héttel ezután találtam egy remek állást egy cégnél, és minden vágyam a listámról teljesülni látszott. Azt gondoltam, ha megkapom a pozíciót, azzal lezárul a várakozás időszaka az életemben. Kiderült azonban, hogy ez csak egy ideiglenes állás. Épp, mikor azt gondoltam, lezárul ez a várakozás-tanulás az életemben, épp az ellenkezője történt. Rájöttem, hogy ez az időszak, amikor türelmesnek kell lennem, felkészíti a szívemet egy mélyebb fajta várakozásra.
Várni, ami eljön
Ebben a mostani világban arra várunk, hogy mi fog történni, amikor Jézus visszatér. Vágyunk arra, hogy megváltozzanak a körülményeink. Jelen vagyunk ebben az életben, mégis türelmesen várunk a legnagyobb, végső győzelem napjára. Várjuk Jézus visszatérését. Várjuk világunk megváltását.
Megtapasztaltam, hogy várni nem annyira jó élmény. De Isten munkája, hogy mindeközben a türelem növekszik bennünk.
Abból a lányból, aki néhány hónapja még azt mondta, a türelem nem tartozik az erényei közé, azzá váltam, aki szerint ez az egyik legfontosabb tulajdonság. Mert nemcsak abban segít, hogy jobban bízzunk Istenben, hanem éretté tesz arra, hogy elhiggyük: Ő jó és a kegyelme elég minden körülmények között. A türelem rámutat Isten jelenben megtapasztalható jóságára ebben a bukott világban.
Miközben arra vártam, hogy a karrierem stabilizálódjon, megtanultam bízni Isten jóságában és kegyelmében, megtanultam reménykedni abban az ígéretben. hogy Ő gondoskodik a gyermekeiről. Mára már ragaszkodom ahhoz az igazsághoz, hogy Istennek sokkal jobb tervei vannak, mint nekem és
ha Rá várok, soha nem fogok csalódni.
Forrás: Relevant Magazine
Fordította: Szilágyi Anna
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás