Krisztus király vasárnapján a szombat esti szentségimádás gyümölcseiről és az esemény céljáról osztotta meg gondolatait Bese Gergő atya.
A mai blogbejegyezésem témájául a szombat esti szentségimádást választottam. Mondhatnám úgy, hogy szentségimádás, ifjúsági dicsőítés egy gyóntatópap szemszögéből. Hiszen tegnap este az egész program alatt a gyóntatószékben ültem és csak a szentségi áldásra tudtam kijönni és így részesülhettem valamennyire abból a felemelő hangulatból, amely a bazilikában megtapasztalható volt. Már a szentségimádás elején érezhető volt, hogy itt valami nagy dolog készülődik, hiszen özönlöttek be a bazilikába fiatalok és régebb óta fiatalok egyaránt.
A Ferenc pápa által az ifjúság világnapjának kikiáltott Krisztus király vasárnapja előtti este Budapesten az imádság estéje volt. Jézus köré gyűltünk: keresők, hívők, nehézségekkel küzdők vagy éppen olyanok, akik a helyükön vannak és az életükben minden rendben van. Sokan voltunk és egy irányba tekintettünk, mégpedig Krisztusra. Aki a legfőbb irányítója az életünknek, aki az Út, az Igazság és az Élet. Aki Király, de nem ebben a világban király. „Az én országom nem e világból való” – hallottuk a mai evangéliumban. Bennünket abba a világba repített a tegnap este, ami nem ez a világ. Hanem ennél sokkal jobb. Egy teljesen más dimenzióban lehetett az, aki a dicsőítéseken, a csenden és az imádságon keresztül képes volt elengedni a világ zaját és Jézus felé fordulni.
A gyóntatószékben nagyon komoly gyónásokat hallhattam. Nagyon sok problémával, vívódással küzdő emberek térdeltek be, hogy kiengeszteljék az Istent, hogy bocsánatot kérjenek Tőle, és hogy újrakezdjék az életüket. Újragombolják a kabátot és teljesen más emberként térjenek haza a szentségimádást és a szentgyónást követően.
hirdetésAz a megfogalmazás jutott eszembe, amikor a program után Áron atyával és a közvetlen szervezőkkel a záróimádságot elmondtuk, hogy folytatni kell. Kell, hogy legyen még ilyen alkalom és Budapesten nagyon szükség van arra, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után a lángot tovább éltetve folytassuk azt, amit több éven keresztül előkészítettünk. Folytassuk azt, amit megéltünk a Kongresszus alatt, és építsünk egy olyan Magyarországot, amelynek a középpontjában Krisztus áll, Krisztus király. Adjunk hálát azért, hogy a tegnapi este megvalósulhatott.
Jó volt látni a sok 777 Olvasót, jó volt találkozni a tekinteteinknek érkezéskor és távozáskor is.
Ismeretlenként is ismerősként köszöntöttük egymást és így újra megtapasztalhattuk, hogy milyen nagy a 777 közössége, hogy mennyire jó az offline programokon együtt lenni. Reménykedünk abban, hogy a vírus elmúltával ezek az offline programok újra az életünk szerves részei lesznek, mert szükségünk van egymásra!
Bese Gergő atya
hirdetés
