Bese Gergő, Blog

“Ferenc pápa láthatta, hogy nálunk a kereszténység élő valóság” – Bese Gergő

Bese Gergő atya szokásos vasárnap esti írásának témája nem is lehetne más, mint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, és annak zárómiséje.

Ma este nem könnyű feladatot kaptam a főszerkesztőtől. Írjam le a gondolataimat a NEK záró szentmisével kapcsolatban.

Hát nagyon nehéz több nap mennyország közeli állapotát egy pár sorba leírni. Gondolok a csütörtöki szentségimádásra, a pénteki Hungexpón elhangzott tanúságtételekre, különösen Áder János köztársasági elnök szavaira, az esti Forráspontra, a szombati Családi Napra, esti szentmisére és gyertyás körmenetre és persze a mai záró szentmisére.

Összefoglalásként azt tudom mondani, hogy ezen a héten különösen is büszkeséggel töltött el, hogy itt élhetek, hogy katolikus vagyok, mert Magyarországon van igény Jézusra, ma van létjogosultsága a katolikus egyháznak. Ma igen is trendi hívőnek lenni.

Ezt mutatta a Forrásponton és a Családi napon lévő több ezer fiatal, és az esti gyertyás körmeneten lévő több mint százezer imádságos, éneklő, vidám ember tanúságtétele a főváros utcáin. Lehet, hogy szépen lassan beérik a munkánk? Az egyházi iskolákban végezett megfeszített munka? Az állami iskolákban lévő hitoktatás? Lehet, hogy jól szervezett közösségeink vannak? Talán a 777 öt éves missziója is segítette a NEK eredményességét? Nem tudom megmondani a választ, de valami elindult Budapest utcáin, terein, templomaiban és ez a folyamat kisugárzik a vidéki településekre, otthonokba egyaránt.

Már szombaton este látva a gyertyás körmenethez csatlakozó tömeget, beszélgettük az atyákkal, hogy várakozáson felül lesznek a záró szentmisén. Így is lett, Ferenc pápa láthatta, hogy nálunk a kereszténység nem a múltból itt maradt valami szitokszó, mint Nyugat–Európában, hanem élő valóság.

Ahol a cserkészek egyenruhában, a szerzetesek habitusban, a papok reverendában szabadon részt vehettek az eseményeken, békességben sétálhatnak a város utcáin, utazhatnak a tömegközlekedésen. Nem kellett tartani atrocitásoktól, ellentüntetőktől, csak a közösségi médiában lévő ateista, megfásult, megsértett, a pálya széléről bekiabáló kisebbség hangját lehet hallani, olvasni.

De van a józan többség, aki tud örülni a szépnek, a nemesnek, képes megnyitni a szívét és örül a tékozló fiú/lány hazatérésének.

Aki örömmel fogadja, ha valaki kiáll a nyilvánosság elé és hitet tesz Krisztusról, egyházról, imádságról, hitről. Lehet orvos, tanár, családapa, színész, pap, szerzetes, énekes, politikus, mindegyiket ugyanaz a Krisztus hívta meg a szolgálatra, ugyanaz az Isten ajándékozta a talentumaikat és mindegyik maga számol el az életével. Ők igazi példaképek, mert gyarló emberi természetük ellenére igyekeznek tenni a jót, kiállni nemes ügyek mellé és felveszik az ezzel járó keresztjüket is.

A találkozó véget ért, a pápai repülőgép a magasba szállt, Jézus azonban közöttünk maradt, Ő nem utazott tovább, Ő velünk maradt a világ végezetéig. Magunkban visszük Őt tovább, otthonainkba, munkahelyeinkre, közösségeinkbe, a betegekhez, a szegényekhez, a szenvedőkhöz.

2021. szeptember 12-e egy új időszámítás kezdete kell, hogy legyen. Több mint 100 ezer apostol indult útra a tiszta forrástól, hogy magukkal vigyék azt az élő vizet, ami egyedül képes oltani a szomjat, ami egyedül képes megtisztítani ezt a földet a szennytől, mocsoktól.

Kezdjük el ezt a megtisztulást, ébresszük fel a magyar egyházat!

Bese Gergő

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás