Te egyes- vagy többesszámban gondolkodsz? Én nagyon sokáig egyesben gondolkodtam. Pedig évek óta követem Jézust és hiszem, hogy velem van, a nehezebb periódusokban mégis egyedül éreztem magam. Itt az idő, hogy tudatosítsuk: a többesszám teljesen érvényes! Ő velünk van – mindig.
Péntek reggel, Budapest. Kimerülten mentem – inkább vánszorogtam – a munkába, de azt mondtam magamban: „na jó, ezt a napot még kibírjuk”. Így, többesszámban. Ugyanis Jézusra gondoltam közben. Elöntött az érzés, hogy Ő velem lesz és fogja a kezem. Ha kell, ötleteket ad. Inspirál. Felfrissít, jobban, mint bármilyen kávé. Figyel rám. Vigyáz rám. Pontosan tudja, miken gondolkodom, miket érzek, mik fájnak, miknek örülök épp.
Fantasztikus, hogy lát mindent, ami én vagyok! Hát hogy ne lenne velem a próbákban, szenvedésekben is?
Előtte ezeknél a kihívásoknál, nehézségeknél mindig egyesszámban gondolkodtam, azt hittem, egyedül vagyok ilyenkor. Az igéjét, az ígéretét persze ismertem, de csak agyban. A szívem nem merte elhinni teljesen. Mostantól tudatosan fogok rá figyelni, hogy többesszámban gondolkodjak, hisz Jézus velem van mindenben! Ahogyan veled is.
hirdetésEgy rövid ima, ha szeretnéd ezt elmondani Neki is:
Drága Jézus!
Köszönöm, hogy azt ígérted, minden nap velem leszel, a világ végezetéig. Hogy soha el nem hagysz. Hogy a szereteted soha el nem fogy. Bele akarok kapaszkodni most ebbe az erős ígéretbe! Tudom, hogy Te mindig igazat mondasz. Tudom, hogy ha nem is érzem, Te itt vagy most és körbeveszel a védelmeddel. Tudom, hogy mindennél jobban szeretsz.
Hálát adok, hogy ilyen hűséges, jó, gondoskodó vagy! Akkor is velem vagy, amikor én haragszom magamra és vádolom magam. Te akkor sem engedsz el, amikor én már lemondtam önmagamról. Nemcsak én hiszek Benned, hanem Te is hiszel bennem! Bátorítasz, felemelsz, építesz, gyógyítasz. Köszönöm, hogy a jó munkát, amit elkezdtél bennem, be is fejezed.
Dicsőség Neked, Jézus!
Ámen.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás