Ahogy korábban beharangoztuk, Ferenc pápa szombaton Assisiben írta alá a „Fratelli tutti”, azaz a „Testvérek mindnyájan” kezdetű harmadik enciklikáját. Témáját tekintve szociális kérdésekkel foglalkozik benne a szentatya, amelyben nemet mond a háborúra és a közöny globalizációjára.
Első alkalommal fordult elő, hogy egy pápa nem a Vatikánban, a Szent Péter Bazilika falai között írt alá egy pápai enciklikát. Ferenc pápa harmadik körlevelét Assisiben, a Szent Ferenc bazilika kriptájában, névadó szentjének a sírjánál látta el kézjegyével, amelyről aztán vasárnap a déli Úrangyala imádság után beszélt a híveknek. A Szent Péter téren tartózkodók pedig mindannyian egy-egy példányt kaptak ajándékba. Aki viszont esetleg nem járt arra, és magyar nyelven is kíváncsi rá, a Vatican News honlap összeszedte a legfontosabb gondolatokat.
„Melyek azok a nagy eszmék, és melyek azok az utak, amelyeket konkrétan végigjárhatunk, ha egy igazságosabb és testvéribb világot akarunk építeni a mindennapi kapcsolatainkban, a társadalmi és politikai életben, az intézményekben? Ezekre a kérdésekre válaszol a „Mindnyájan testvérek” szociális Enciklika (6). A pápa Assisi Szent Ferenc „Intelmeiből” kölcsönözte a címet, aki ezekkel a szavakkal fordult „minden fivérhez és nővérhez”, hogy „evangéliumi ízű életformát javasoljon nekik” (1).
Az Enciklika célja, hogy előmozdítson egy világméretű törekvést a testvériségre és a társadalmi barátságra.
A dokumentum hátterét képezi a Covid-19 világjárvány, amelyről Ferenc pápa azt írja, hogy „váratlanul tört ránk, éppen, amikor ezt a levelet írtam”. A globális egészségügyi vészhelyzet bebizonyította, hogy „senki sem menti meg magát egyedül” és, hogy valóban elérkezett annak az órája, hogy „egyetlen emberiségként álmodozzunk”, amelyben „mindnyájan testvérek vagyunk” (7-8).”
Az enciklika nyolc fejezetből áll, amelyekben a szentatya nemet mond a háborúra és a közöny globalizációjára. Ugyanis elmondása szerint a testvériség és a társadalmi barátság útjai vezetnek egy jobb világ építéséhez.
„Mindnyájan közösen felelősek vagyunk egy olyan társadalom felépítésében, amely képes a befogadásra, az integrációra és a szenvedők sorsának enyhítésére (77). A szeretet hidakat épít, és mi „a szeretetre lettünk teremtve” (88)” – írja Ferenc pápa.
A szentatya kiemeli a migráció kérdését is, amelyben szerinte fontos a szerepe a befogadó országoknak. Ezekben meg kell teremteni az egyensúlyt az állampolgárok jogainak védelme, valamint a migránsok befogadása és ellátása között.
A pápa fontosnak véli az ENSZ reformját is, hogy az Egyesült Nemzetek valósítsák meg a gyakorlatban is a „nemzetek családját”, védelmezzék az emberi jogokat és vessenek véget a szegénységnek. Hozzáteszi, hogy „Soha többé háborút!” és a fegyverkezésre szánt pénzből hozzanak létre egy világalapot az éhség felszámolására, valamint a vallásbékéről is ír.
„A vallások közötti béke útja lehetséges, és garantálni kell a vallásszabadságot, minden hívő alapvető emberi jogát
(279). Az egyház szerepére vonatkozóan az Enciklika megállapítja, hogy az egyház nem száműzi küldetését a magánszférába, és bár nem foglalkozik politikával, nem mond le a létezés politikai dimenziójáról, és az evangéliumi alapelveknek megfelelően figyelmet fordít a közjóra, az átfogó emberi fejlődés előmozdítására (276-278).”
Forrás: Vatican News
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás