Mikor végre nem ciki Bibliát olvasni

Bibliát olvasni a metrón ciki? Kiállni a hitünk mellett kínos? Honnan hova tudunk eljutni ebben a kérdésben, ha Jézus útján járunk? A hitem felvállalása ma már sokkal könnyebb, mint néhány éve, mikor még takargattam az Újszövetséget a kezemben.

Tisztán emlékszem arra az időszakra az életemben, amikor már rendszeresen olvastam a Bibliát, de még szégyelltem mások előtt. Egy kis kék Újszövetséget és a Zsoltárokat tartalmazó kiadás volt nálam, de ha például a metrón vagy a buszon vettem elő, takargattam a borítóját, nem akartam, hogy mások lássák, mit olvasok. Mai fejjel inkább az akkori hozzáállásomat érzem kínosnak. De tinédzserként és a húszas éveink elején sajnos még nagyon befolyásol, hogy ki mit gondol rólunk. Féltem, hogy egy régimódi, unalmas keresztény jó kislánynak fognak tartani, aki nem jár bulizni, nem fiúzik, csak olvassa az igét (ez így is volt). Féltem, hogy beskatulyáznak. Féltem, hogy Jézus felvállalása miatt majd elítélnek.

Annyi mindentől féltem, amin ma már csak nevetek.

Friss megtértként vagy nem keresztény családi háttérrel/baráti társasággal viszont lehet, hogy te a mai napig szégyelled, hogy Jézust kezdted el követni. Vagy, hogy a Bibliád mindig nálad van és szereted olvasni. Szereted, mert tudod, hogy neked szól, tudod, hogy bármi is ér, Isten szava lesz a vigasztalás, a békesség számodra.

Hadd mondjak most neked valamit: igenis büszke lehetsz arra, hogy Jézus Krisztust követed! Húzd ki magad és emeld fel a fejed, mert a te Szövetségesed nem más, mint az egész világ megteremtője! Isten létezése nélkül – akit talán most még szégyellsz – egy lélek sem utazna veled a metrón, nélküle nem lenne oxigén, amit éppen beszívsz és kifújsz. Nélküle sem tudatod, sem látásod nem lenne, ahogy nekem sem. Nélküle fogalmunk sem lenne, mi a szeretet. Ő maga az.

Szóval itt az idő, hogy bátran felnézzünk és vállaljuk, hogy szeretjük Jézust, ahogy Ő is szeret minket.

Ha fiatal vagy, és „gáznak” fognak tartani, az ő bajuk. Ha a családod piszkál, amiért minden vasárnap a templomban vagy és szeretsz dicsőítést hallgatni, mondd el nekik, hogy bármit is gondolnak, neked ez fontos. Ha a munkahelyeden mindenki más ateista, sajnálhatják, és kívánom, hogy térjenek meg, látva, hogyan élsz, hogyan gondolkozol. Más vagy, mint ők, igen. Jézus is figyelmeztetett minket, hogy a világ gyűlölni fog – nincs min meglepődnünk. De azt is mondta, hogy soha semmi nem választhat el a szeretetétől,

ennél jelentősebb okot pedig nem tudnék mondani, ami magabiztossá tehet!

Nagyon örülök, hogy a 777-tel elindítottuk az Újszövetség közös elolvasását, mert pont az ilyen kezdeményezések ébresztenek rá minket arra, hogy Bibliát olvasni nem ciki. Sőt! A legmenőbb dolog, ami a földön létezik, mert ahelyett, hogy az egónkat fújnánk egyre hatalmasabbra, Jézusról olvasunk, és arról, hogy mivel emberek vagyunk, megváltásra van szükségünk. Egy jó nagy adag kegyelemre.

Az is örömmel töltött el nemrég, hogy a Poket zsebkönyvek gondozásában megjelent a Szemelvények az Újszövetségből. Ez a kis könyv az evangéliumokat és Pál néhány levelét tartalmazza. Nem egyszer láttam a villamoson, ahogy fiatalok (talán nem is hívők) ezt olvassák elmélyülten. És akkor arra gondoltam, milyen jó lenne odamenni a fiatalabb énemhez, és elmondani neki, hogy csak így tovább, olvasd te is a Bibliát idegen emberek előtt! Ha kérdeznek, meséld el, miért szereted Istent. Ha megszólnak, imádkozz értük. És egy mondattal búcsúznék. A hit nem magánügy – egyszer még találkozni fogsz emberekkel, akik ezt mondják! 

hirdetés