Bese Gergő, Blog

“Félünk az online oktatás visszavezetésétől” – Bese Gergő

A nyári vakáció végeztével újra becsöngetnek az iskolákban: az online oktatás után visszatérnek a tanárok és a diákok is az osztálytermekbe. De vajon milyen tanév vár ránk? Ezen a nehéz kérdésen gondolkodik el legújabb írásában Bese Gergő atya!

A mai vasárnapon több templomból láthattunk iskolatáskás gyermekekről készült fényképeket. Nem egy zsinati határozat került elő, ami kötelezővé teszi a tanszerekkel megtömött táska használatát a templomokban, hanem a képek arra figyelmeztetnek, hogy véget ért a hosszú nyári szünet és elkezdődött a tanévnyitó szentmisék sorozata.

Vannak olyanok, akiknek március derekán már elkezdődött a pihenés, nekik kellemetlenebb érzés lesz időben felkelni, megmosakodni, felöltözni és nyolc órára beérni az iskolába: azoknak, akik igyekeztek tanulni a karantén idején is, nekik két és fél hónap után csöngetnek be ismét.

A Veni Sancte (Jöjj Szentlélek) misék alkalmával különösképen is a Szentlélek felé fordulunk. Tőle várunk útmutatást, támogatást, bölcsességet, egy kiadós lökést az új tanév elején. Ez a tanév azonban már most tele van bizonytalanságokkal. Nem arra gondolok, hogy az évről évre növekedő pedagógus hiányt milyen csoda folytán oldották fel az intézmények és kerül mindenhol megfelelő szaktanár a katedrára, hanem az egész világot rettegésben tartó koronavírus második, harmadik, ki tudja hányadik hullámának betörése miként befolyásolja majd az oktatást, hogy alakítja át az iskolai együttléteket.

Félünk az online oktatás visszavezetésétől, aggódunk az idei első osztályosok miatt, akiknek fél év óvodai felkészítés is kiesett az iskolába lépés előtt. Nem igazán tudjuk mennyire volt sikeres a korábbi online tanítás és persze az ismeretek mennyire jutottak el a célcsoportokhoz. Azt viszont már érezzük a diákokon, hogy egyre erőteljesebben vágyódnak a közösségbe. Hiányolják az osztálytársakat, a barátokat.

A kortárs kapcsolatokat nem pótolja semmi.

Szeptember elsején megszólal a csengő, elkezdődik a munka, de mi változik majd a korábban megszokottaktól? Mert a gyerek az már csak gyerek: kergetőzik a folyosón, megkostolja a másik otthonról hozott finomságát, megöleli a születésnapost, megszeretgeti a tanítónénit, tanító bácsit, válogatás nélkül letüsszenti a másikat és lehetne folytatni a sort tovább. A kisiskolás gyermek már csak ilyen. Nehezen tudom elképzelni a másfél méteres távolságot betartó, a zsebkendőt időben használó, a 20 másodpercig kezét dörzsölő gyermeket az iskolai életben. Biztosan vannak ilyen osztályközösségek, csak én még nem találkoztam velük.

Az új tanév egy igazi, embert próbáló kalandra hív. Különösen is sok erőt és kitartást kívánok a kollégáknak, nem lesz könnyű dolgunk, de a nemzet napszámosaiként, ezt is meg fogjuk oldani! Csak ne hagyjuk ki a Szentlelket a munkából! Hajrá!

Bese Gergő

 

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás