2020. 07. 17.

Az ima ereje – olvasónk felemelő tanúságtétele

Rövid, de annál felemelőbb üzenetet kaptunk egy kedves olvasónktól: Enikő tegnap egy templomba tért be, hogy az utóbbi hetek kimerültségét, fájdalmait, lelki sebeit letehesse. 

Szerencsére szerte a Kárpát-medencében sok olyan templom van, ahova napközben is betérhet az ember, hogy egy rövid fohászt elmondjon. Ilyenkor az ember lelki békére, feltöltődésre vágyik. Így volt Enikő is, aki üzenetben küldte el nekünk azt a felemelő élményt, amelyben részesült:

„Mindenki életében vannak nehéz időszakok.., én most pont egy ilyenen megyek keresztül.

hirdetés

Az utóbbi hetek kimerültségétől, a félelem, az aggódás, illetve fiatal felnőttként hirtelen a nyakamba szakadó felelősség és házimunkák terhei miatt megtörten ma délelőtt szó szerint meggörnyedve időztem a csendes templomban az Oltáriszentség előtt. Egy idő után felemeltem a fejemet, fáradtan Rá néztem és választ igazán nem is várva egy rövid segítségkérést sóhajtottam… többre nem volt erőm. És ekkor váratlanul, egészen hirtelen történt velem valami:

Úgy éreztem, hogy a már régen kifogyott energiakészleteim és a mostanában megszürkült reményem elkezd újra feltöltődni. Olyan volt, mintha egy leengedett gumimatracba nekiállnának lábpumpával fokozatosan levegőt juttatni. Néhány pillanat múlva a korábban ott görnyedező, a kialvatlanságtól tompa lány helyett egy felfrissült, pihent, kiegyenesedett, bizakodó lány próbálta megérteni, mi is történt vele az imént…

Hála az Úrnak, hogy a mai evangéliumot a saját bőrömön tapasztalhattam meg!

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket!”

Borítókép - Fotó: Illusztráció - Dreamstime
#csakegygondolat
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás