Már a második évadnál tart a népszerű tévésorozat, az „Isten belájkolt”. Én már a cím hallatán felkaptam a fejem, hiszen lássuk be, nem szokványos Isten nevét emlegetni a tévében, főleg nem heti rendszerességgel egy sorozat részeként. Kíváncsi lettem, mit takar a cím. Egy újabb szenzációhajhász, kereszténységet lejárató alkotásról van szó, vagy fehér hollóként értéket közvetít?
Bár a legtöbb sorozat engem nem hoz lázba, egészen konkrétan időm sincsen rájuk, de ennek az ajánlója meggyőzött, hogy tegyek egy próbát. Az alaphelyzet, hogy van egy magát ateistának valló srác, Miles, akit egyik nap belájkolja Isten a Facebookon. A dolog pikantériája, hogy az édesapja lelkész. Anélkül, hogy bármilyen fontos részletet elárulnék, a sorozat lényege, hogy az „Isten-profil” rendszeresen ajánl a fiúnak egy-egy új ismerőst, akiknek valamilyen módon az ő segítségére van szükségük. Hogy valóban Isten áll a profil mögött vagy egy zseniális elme, rendkívüli számítástechnikai ismerettel, azt mindenkinek a fantáziájára bízom, ahogyan a sorozat is teszi.
Kicsit olvasgattam a különböző filmes oldalakon írt kommenteket, és nagyjából három féle véleménycsoport alakult ki. Az egyikben teljesen elítélték a sorozatot, mert sok benne az afroamerikai, vagy mert csöpögős vagy pusztán azért, mert szerepet kap benne Isten. A második csoport lelkes rajongókból áll, akiknek bejön a modern sorozat, ami tabuk nélkül fejegeti a hit, homoszexualitás, korrupció, szeretet, megbocsátás, halál és egyéb rázós témákat. A harmadik csoport pedig azon akadt fent, hogy a sorozat egy az egyben lejáratja kereszténységet, hiszen Isten nem foglalkozik ennyit egyetlen emberrel, nincsenek érzései stb.
Én, természetesen nem tudok egyik csoporthoz sem csatlakozni tiszta szívből, hiszen ennél sokkal összetettebb a kérdés. Üdvözlendő a tény, hogy egyáltalán létre jött a film és nyíltan felvállal kérdéseket, melyeket manapság nehezen tudunk egészségesen megbeszélni akár baráti körben is. Szintén örömteli, hogy a részek üzenete függetlenül attól, hogy valóban Isten áll-e a dolgok mögött vagy sem, nagyon pozitív. A szeretet, a segítségnyújtás, a másik felé való figyelmes odafordulás értékként van bemutatva, amitől picit mindig jobb lesz a saját életünk is.
Persze, szükség van nyitottságra is a sorozathoz, ugyanis az epizódok során kiderülnek olyan részletek, melyektől a csontos keresztény szívünk kihagyhat pár ütemet. Ez azonban kissé képmutatás is lenne részünkről, hiszen nem tehetünk úgy, mintha a valóságban nem léteznének azok a helyzetek, melyeket a film elénk hoz. Leszbikus nő, sikkasztó keresztény vállalkozó, halálos gázolás ittas állapotban, érzelmi zsarolás… De kérdem én, a valóságban nincs ilyen? És nem fontos megtalálnunk a jó válaszainkat az ilyen helyzetekre? Tovább megyek. Mi a jó válasz ezekre a helyzetekre? Ha hátat fordítunk és kígyót, békát kiáltunk? Ha úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi? Ha megszaggatjuk a ruháinkat és a templomban az első sorban hangosan könyörgünk az ilyen emberekért? A sorozat egy ezektől eltérő megoldást kínál:
Ismerjük meg a másikat, az életét, a helyzetét, a gondolatait! Hallgassuk meg és szeressük őt, hogy később elfogadja tőlünk a segítséget, és talán a megváltás örömhírét is, teszem hozzá én.
Persze, én sem vagyok vak, látom a sorozat gyengéit is. Itt, a mi kis hazánkban talán túlságosan amerikás és szirupos a film. Nem beszélve arról, hogy néha keveri a szezont a fazonnal. Az is egészen biztos, hogy gondolkodás, mérlegelés nélkül a film sok kárt tehet az ifjú fejekben, hiszen nem lehet Isten és a kereszténység lényegét ennyire leszűkíteni. Nem dobozolhatjuk be, hogy ennyi és egy grammal sem több vagy kevesebb. Modern, 21. századi helyzetbe ülteti a mai kor kérdéseit Istenről és a világról, de a teljes választ nem tudja, és nem is akarja megadni a film. A teljes válaszra még várnunk kell az üdvösségünkig, de földi létünkben megszerezhető legteljesebb választ is máshol kell keresnünk: magánál a teremtő és mindenható Istennél. Annál, aki megteremtett minket is személyesen és törődik minden pillanatunkkal a legapróbb részletekbe menően. És igen, néha ennek kimutatására álruhát használ és más embereken keresztül segít bennünket.
Minden esetre egy biztos, Isten téged is lájkol! Ha nem is a Facebookon, de a szívedben biztosan megtalálod az apró rendszerüzenetet:
Istennek tetszel.
Isten elkezdett követni.
Isten új ismerősöket ajánl neked: Jézus és Szentlélek.
Lábánné Hollai Katalin
Kép: rtlmost.hu
Még nem érkezett hozzászólás