Vajon miért nem olyan a mai egyház, mint amilyen az Apostolok Cselekedeteinek egyháza volt? Mi hiányzik ahhoz, hogy azt a dinamizmust, szellemi pezsgést, erőt, ami az első apostolokat jellemezte, mi is megtapasztaljuk és továbbadjuk? Miért nem olyan hatékony ma az evangelizáció, mint régen, és miért nincsenek csodák, melyek az ősegyházban mindennaposak voltak?
Többek között ezek a kérdések foglalkoztatták azokat az amerikai protestáns gyülekezeteket, amelyek a 20. század elején elkezdtek kifejezetten a Szentlélek-keresztségért és a Szentlélek adományaiért imádkozni. És ahogy Isten Lelkére szomjazva imádkoztak, a Lélek ereje valóban eltöltötte őket, és az első pünkösdhöz hasonló tapasztalatokat éltek át: mélyen megtapasztalták Isten jelenlétét, különböző nyelveken kezdtek el szólni, felhangoztak próféciák, sőt, gyógyulások történtek…
Ebből a különleges megtapasztalásból indult el a karizmatikus mozgalom, mely aztán emberről emberre, futótűzként terjedt a világon; a ’60-as években létrejött a Katolikus Karizmatikus Megújulás is, és mára a világ minden táján, sok millió keresztény vallja magát karizmatikusnak.
De vajon mi állhat ezen korántsem megszokott Isten-tapasztalatoknak a hátterében? Ahhoz, hogy ezt megértsük, menjünk vissza az időben mintegy kétezer évet!
Az első keresztény egyháznak – azon kívül, hogy egy egészen más történelmi korszakban, kulturális környezetben és sokkal kisebb méretben működött – volt három olyan tulajdonsága, amely alapvetően határozta meg a mindennapjait és segítette az örömhír robbanásszerű terjedését.
Az első ilyen tulajdonság a Szentlélek-keresztség általános megtapasztalása és a Lélek vezetésére való ráhagyatkozás volt. Az első pünkösd után – az ószövetségi próféciáknak és Jézus számos ígéretének megfelelően – Krisztus követői rendre megkeresztelkedtek a Szentlélekben, és ez alapvetően formálta át az Istennel való kapcsolatukat: „amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére. És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”[1]
A második ilyen alapvető tulajdonság az evangelizáció kitüntetett szerepe volt. Jézus missziói parancsának megfelelően az apostolok elindultak szerte a világban, hirdették Jézus halálát és feltámadását, bűnbánatra és keresztségre hívva az embereket.
A harmadik fontos jellemző pedig az volt, hogy az evangelizációt Isten rendre jelekkel és csodákkal segítette. Érdekes megfigyelni, hogy Jézus sosem küldte ki úgy a tanítványait Isten országát hirdetni, hogy ne kísérte volna az igehirdetést csodákkal és jelekkel! „Miután összehívta a tizenkettőt, erőt és hatalmat adott nekik minden ördög felett, és a betegségek gyógyítására. Aztán elküldte őket, hogy hirdessék az Isten országát, és gyógyítsanak.”[2]. Mennybemenetele előtt pedig ezt mondta nekik: “menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek (…) Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, (…) ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.” [3]
És az ApCsel tudósítása szerint az apostolok valóban így, a Szentlélekkel és a Lélek ajándékaival felvértezve, örömmel és erővel végezték a rájuk bízott feladatot. Mára azonban az egyház mintha mind a három fontos jellemzőt nagyrészt elveszítette volna…
Pedig ahol igazán vágynak a Szentlélekre, ahol valóban szomjazzák Őt, ott ma is megtörténik a csoda! „Mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.” [4] A karizmatikus megújulás felismerte, hogy Isten ma is meg akarja érinteni az szívünket, hogy ne csak az eszünkkel ismerjük Őt, hanem a szívünk is lángoljon Érte. Hogy Ő a Lelkét akarja nekünk adni, hogy újra élettel teljen meg a hitünk, és hogy erőt kapjunk az evangelizációra, amelyre ma is legalább akkora szükség van, mint kétezer évvel ezelőtt. Sőt, ma is meg akar ajándékozni minket a Szentlélek ajándékaival, a karizmákkal, hogy az evangelizációnak ma is valódi ereje legyen! És minden jel arra mutat, hogy a karizmatikus megújulásnak igaza van. Hogy miért gondolom így? Mert én magam is átéltem.
Kilenc évvel ezelőtt, életemben először a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás ifjúsági táborában a saját szememmel láttam működni azokat a karizmákat, melyekről az 1Kor 12 ír. A tanúja voltam lelki és fizikai gyógyulásoknak. Láttam, ahogy több, mint száz fiatal egy szívvel dicsőíti Istent; ott álltam mellettük, amikor megtértek, és láttam, ahogy alapjaiban változik meg az életük…
És végül én magam is átéltem, hogy milyen az, amikor a Szentlélek betölt a jelenlétével. Abban a pillanatban már nem volt több kérdésem. Már nem csak hittem, hanem tudtam, hogy Jézus él és szeret engem!
A tábor végén ott álltunk, Isten által lenyűgözve, az ő dicsőségét és hatalmát csodálva, és tettre készen: „bizony, nincs más választásunk, ezt el kell mondanunk másoknak is!” Az Istennel való találkozás megváltoztatta az életünket. Megértettük, hogy mit jelent félni az Urat.
Úgy gondolom, hogy napjaink egyházának is szüksége van egy megújulásra, egy „új reformációra”, és ebben fontos szerepe lehet a karizmatikus megújulásnak. VI. Pál pápa már évtizedekkel ezelőtt így nyilatkozott: „Nem tehetünk mást, mint hogy vágyjunk ezekre az adományokra – és kérjük, hogy adja meg Isten (…) még bőségesebben a karizmák esőjét, hogy az egyház gyümölcsöző, szép, csodálatos és tiszteletreméltó legyen, hogy még a profán, szekuláris világ is odafigyeljen és rácsodálkozzon.”
Meg kell találnunk közösen, hogy – az elmúlt évszázadok értékeit és hagyományait megtartva – a Szentlélek megújító ereje hogyan és merre akar bennünket, a keresztény egyházat továbbvezetni, még közelebb és közelebb Istenhez. Pál apostol üzenete jó alap lehet ebben: „Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg.” [5]
Herényi Márk Barnabás
[1] ApCsel 19,5-6
[2] Lk 9,1-2
[3] Mk 16,15-19
[4] Lk 11,13b
[5] 1 Thessz 5,19-21
A cikk eredetileg a Budavári Evangélikus Gyülekezet lapjában, a Budavári Hírmondó reformációi számában jelent meg.
Kép forrása: Unsplash
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás