Szilágyi Anna, Vers

Végtelenül végesen – Vers az emberlétünkről

Néha olyan idegesítően határoltak vagyunk! De jó rájönni: ez az emberségünkből fakad és Isten akarta így, hogy Tőle függhessünk. Valójában több ez, mint függés: Ő valódi értelmet ad az életünknek, ha hiszünk benne és neki. Többek között erről szól ez a vers. 

Lét/ember

Határtalanul határolt
Végtelenül véges
Embertelenül ember.

Szükséget szenvedő
Szükségnek örvendő
Szeretetéhes
Azért bármire képes
Teremtmény.
Micsoda élmény!
Ha emberlétre gondolsz
Csupán játszótered
Ahol a teher
A te testeden
Hever.

Különben hevernél
Naphosszat
Éjhosszat
Élj hosszan.

De itt van Ő
A Teremtő
Többre szánt, így
Mélyre szánt
A vágyakkal
A titkokkal
Az élettel
Mit neked adott.
Ugye tudod?
Nem hiába van
Hiába hiszed, hogy
Értéktelen
Sokkal inkább: érzéketlen szíved
A mára
A valóságra.

Te döntesz, aki
Határtalanul
Végtelenül
Embertelenül
Szabad vagy.

 

 

Kép: pixabay.com

Még nem érkezett hozzászólás