Vajon létezik-e olyan, hogy egy szerettünk halálának pontos pillanatát megérezzük? Bryan Bazuro egy építkezésen szenvedett súlyos sérülést, életét már nem tudták megmenteni az orvosok. Barátnője – az eredeti cikk írója – megérezte, hogy mikor tért vissza Teremtőjéhez – és igaza is lett.
Megismerkedtem valakivel, aki örökre megváltoztatta az életem. Ő nem más, mint Bryan Bazuro.
Bryan tele volt élettel. Egyike volt azoknak a személyeknek, akik spontán összebarátkoztak mindenkivel, akivel találkoztak. Amikor belépett egy helyiségbe, az azonnal életre kelt.
Bryan sok időt szánt jótékony célokra is. Házakat épített jótékonysági szervezettel, megnövesztette a haját és rákos betegeknek ajánlotta fel, és játékokat is adományozott gyermekeknek egy szünidős program részeként. Emlékszem rá, amikor elmesélte, hogy hogyan ismerkedett meg egy emberrel, aki egy aluljáróban koldult. Bryan megadta neki a telefonszámát, hátha neki és a családjának szüksége lenne egy helyre, ahol meghúzódhatnak egy kis isőre. És még nagyon sok ilyen eset van, amiről nem is tudok. Ne tudja a bal kezed, hogy mit cselekszik a jobb. Bryan eszerint élt.
Bryan akkoriban a barátom volt. Azt terveztem, hogy vele fogom leélni az életemet.
Aztán elérkezett 2012. május 29.
Bryan akkoriban az építőiparban dolgozott, és reggel nagyon korán elment otthonról. Napközben üzeneteket küldözgettünk egymásnak, de ennek egyszer csak vége szakadt. Azt hittem lefoglalja a munka. Aztán kaptam egy üzenetet a sógornőjétől, hogy Bryan balesetet szenvedett.
Egy örökkévalóságnak tűnt, mire odaértem. Én a város egyik végében dolgoztam, míg a kórház a város másik végében volt, Brooklynban. Mikor végre beértem a kórházba, megpillantottam Bryan édesanyját a folyosón. Az édesapja és a testvérei is ott voltak. Beszámoltak nekem a történtekről. Láttam, amint kitolják Bryant a műtőből. Rettegtem, de azt is tudtam, hogy Bryan erős lélekkel rendelkezik.
Az éjszakát a kórházban töltöttem. Lélegeztetőgépen volt, és az orvosok azt mondták, hogy a gerince súlyosan sérült és a combcsontja is eltört. Többszöri műtét után is úgy állt a dolog, hogy Bryan egész hátralévő életében béna lesz. Imádkoztunk érte. Nem tért teljesen magához a sok fájdalomcsillapító gyógyszer miatt, de mindig reagált a hangunkra. Folyamatosan imádkoztam Jézushoz, hogy gyógyítsa meg Bryant.
2012. június 3-án, vasárnap, szentmisét mondattunk érte. Bryan egyik legjobb barátja, Cory vitt el a templomhoz. Röviddel a megérkezésünk után Bryan bátyja telefonált, hogy rosszabbra fordult a helyzet.
Ahogy elindultunk vissza Brooklynba, szörnyű viharba kerültünk. Dörgés, villámlás, jégeső. Aztán hirtelen abbamaradt. Felnéztem az égre. A felhők oszladozni kezdtek, a nap sugarai szépen ragyogtak, és egy hatalmas szivárvány jelent meg az égen. Ránéztem az órámra. 5:15 volt. Coryhoz fordultam és azt mondtam neki: „Azt hiszem, Bryan úton van a mennyország felé.”
Minden szivárvány szép, de ez káprázatos volt.
Cory és én felsiettünk Bryan emeletére. Ahogy kinyílt a lift ajtaja, megpillantottam Bryan bátyját, Johnt. Nagy szomorúsággal a szemében számolt be arról, amit valahogy mi már amúgy is tudtunk.
Megkérdeztem a családját, hogy mikor történt. 5:15-kor. Akkor, amikor azt a csodálatos szivárványt láttuk az égen. Nem állítom, hogy ez valamiféle csoda volt, mégis megnyugvást és értelmet találtam benne. Bryan halála után egy nagyon sötét időszakon mentem keresztül, de Isten körbevett segítő barátokkal és családtagokkal, és egy pszichológus is segített a gyász feldolgozásában.
Ma van egy csodálatos férjem, akivel szerelemben élünk. De felismerem, hogy Bryan és az ő élete ismertette meg velem, hogy milyen is az igaz szeretet, és ezt az ajándékot ma meg tudom osztani a férjemmel. Az élet jó. Isten jó.
Fordította: Ward Henrietta
Forrás: Aleteia
Fotó: Flickr – a fotón Bryan látható
A kiemelt kép csupán illusztráció
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás