Bese Gergő, Blog

“Szeretni tisztán és őszintén” – Valentin napja van

Február tizennegyedike, Bálint napja, Szent Valentin ünnepe van. Az üzletekben előkerülnek a szívecskés termékek, a mosolygó plüssfigurák, a virágboltokban a szebbnél szebb vágott virágok illata és az éttermekben a szerelmeseknek nyújtott kedvezmények csalogatják az ünnepelni vágyókat.

Mert ma ünnep van, a szerelmesek napja. Ha forgatjuk a naptárat szinte minden nap találkozunk olyan nemzetközi emléknappal, mint a boldogság, a madarak és fák napja és így tovább.

Miért ne lehetne ünnepe az igaz szerelemnek?

A keresztény közösségeknek fel kell hívnia a figyelmet, különösen a mai napon a szerelem értékeire. Szeretni tisztán és őszintén!

Valentin bátorságot ad arra, hogy az emberek kis ajándékokkal megerősítsék egymás felé kölcsönös szeretetüket. Az ünnep kiemeli, hogy az érzelmeink egyszerre fordulnak a kegyelem és az emberi lét irányába.

Emberi mivoltunk fontos jellemzője, hogy képesek vagyunk megérezni azt a vonzalmat, melyet a másik fél irányunkba kimutat és ezt az érzést viszonozni is tudjuk. A Valentin-nap kétségtelenül ösztönzi a jó érzelmek megjelenését és megkönnyíti az ilyen kezdeményezéseket. Motivál bennünket arra, hogy ne rejtsük el azt, amit a másik személlyel kapcsolatban érzünk, hogy ne rejtsük el, ha valaki közel van hozzánk, mert öröm és erő forrása lesz mind a szerzőnek, mind a címzettnek.

Fel kell ismernünk, hogy az érzéseink elrejtése, elnyomása, jelentősen elszegényíti életünket és kölcsönös kapcsolatainkat.

Az ünnep eredete az ókori pogány Luperkália ünnephez kapcsolódik. A párok ünneplése ugyanis már az ókorban elfogadott volt. Február közepén tartották a Luperkáliát, egy termékenységi ünnepséget, amit Faunusznak, a mezőgazdaság római istenének, valamint Róma alapítóinak, Romulusznak és Rémusznak szenteltek. A hagyomány szerint a nők bedobták neveiket egy edénybe, amiből a férfiak húztak. Az így kialakult párok az ünnepség idejére együtt maradtak, gyakran házasság is lett a dologból.

Az ötödik század végén I. Gelasius pápa hivatalosan is kihirdette február 14-ét Valentin-napnak. Nem sokat kellett már várni, hogy a szerelem is beférkőzzön a keresztény hagyományba. A középkorban Franciaországban és Angliában közhiedelem volt, hogy február 14-én kezdődik a madarak párzási időszaka, innen jött az ötlet, hogy a Valentin-napnak egyben a románc napjának is kellene lennie.

De ki volt Valentin?

Valentin vagy Valentinus mártír, római pap a harmadik században. Egy legenda szerint mikor II. Claudius római császár arra jutott, hogy az egyedülálló férfiakból jobb katona válik, mint a családosokból, megtiltotta a házasodást a fiatal férfiaknak. Valentin, felismerve a rendelet igazságtalanságát, szembeszállt Claudiusszal és titokban továbbra is folytatta a fiatal párok összeadását.

A rendelet megszegése miatt halálra ítélték.

A szent kultusza meglehetősen gyorsan fejlődött. A negyedik században Juliusz pápa bazilika építését rendelte el azon a helyen, ahol mártírhalált halt és eltemették. Mivel az epilepszia és számos idegrendszeri rendellenesség nagyon gyakori volt Európában abban az időben, a szenthez számos imameghallgatást kötöttek. A csodás gyógyulások miatt tisztelete a 15. században távoli vidékeken is megjelent, templomokat és oltárokat szenteltek a tiszteletére. Ma Valentin újra felfedezése történik, a szent a szerelemesek égi közbenjárója lett. Oltára február 14-én megtelik virágokkal, levelekkel, fényképekkel.

Bese Gergő atya

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás