Hogy süllyedhet valaki oda, hogy azt mondja egy brutális tragédia hírére, hogy “a keresztényekért nem kár”? Hogy gondolkozhat bárki is úgy, hogy nem kár egy ember életéért? Azon túl, hogy a kommentszekció sajnos mindent elbír, a jelenségnek ezen túlmutató mélysége és üzenete van.
A közelmúltban egy brutális történetről adtunk hírt az S4C.News oldalán, amelyet tízezer ember olvasott, de ennél sokkal többekhez jutott el a közösségi médiában. A sztori röviden: fuláni pásztorok, akik mostanában egyre többször támadnak Krisztus követőire, kegyetlen módon gyilkoltak meg keresztényeket Nigériában, majd holttesteiket meggyalázták.
Embertelen cselekedetek.
A közösségi médiában azonban hasonlóan embertelen megnyilvánulásokba is botlottunk, amik előtt azóta is teljesen értetlenül állunk. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül: “úgy kell nekik”, “a keresztényekért nem kár”, “hála az égnek”. A fulánik fizikai brutalitása után az internet világának kommentszekciója kitermelte a maga verbális brutalitását. Olyan mélységekbe süllyedt, amelyre nincs mentség. Amelyre már legyinteni nem szabad, mondván; kamuprofilok mögé bújt, gyáva alakok frusztrációjának kicsapódása történt a szemünk előtt. Nem. Az ilyen megszólalások alól nincs ilyen könnyű felmentés.
Nem kötelező szeretni a kereszténységet. A választás jogával mindenki szabadon élhet. De odáig eljutni, hogy embertársaink halálára csak annyit mond valaki: “úgy kell nekik”, vagy “hála az égnek”, súlyos válságjel és nem pusztán az együttérzés, de az emberség teljes hiányára is utal.
hirdetésHasonlóan rémisztő az is, ha valaki egy mártíromság története fölött csupán arra képes, hogy “a keresztényekért nem kár” félmondatot vesse oda. Ez is egyfajta terrorizmus: lelki és szellemi, amelyben a terrorista persze éppúgy áldozat, mint mi mindannyian, mint az egész társadalom, amely így megmérgeződött.
De mindez valami másra is rávilágít: teendőink vannak!
Nem akarhatunk olyan társadalomban élni, ahol a keresztényekért nem kár, ahogy nem akarhatunk olyan társadalomban élni, ahol bárkire is kimondatik ugyanez. Ahol életek kioltására legyintés a válasz.
Kovásznak kell lennünk. Egy sokat szenvedett társadalomban kell hitelesen állnunk az értékeink mellett és felmutatni azokat úgy, hogy azok is, akik máshogy szeretnének élni, láthassák: ezek jó, a közösséget megtermékenyítő, az élet méltóságát emelő, örök és igaz értékek.
“Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.”
Így orvosolhatjuk a bajt. És ne feledjük el: mindekiért kár!
Vágvölgyi Gergely
Szerzőnk írása eredetileg az S4C.News oldalon jelent meg.
hirdetés
3 hozzászólás
Üdv,itt a kitiltott!(néha innét is)
Nagyon jó írás!Jogos a felháborodás és egyet is értek.Külön öröm,hogy nincs megemlítve Isten,csak egy picit: “dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.” Mivel egyet értek mindenben,és Istenről szoktam írni,most sem állom meg.Ez a mondat bármily szép,ideje múlt.Egy jó ember meghal,hová kerül? A mennyekbe.(ha jól tudom) Azaz valami olyan helyre amit idealizálunk.Valójában sohasem tudunk közvetlen közelébe kerülni Istennek.Össze vagyunk kapcsolódva vele,de a klasszikus értelemben vett közelséget nem tudjuk megtapasztalni (csak a végén,de az más téma). Alapjában véve nem rossz dolog e két gondolat:dicsőítés és menny” Csak a csomagolása irtózatos.Nekünk embereknek szükségünk van ilyen elképzelésekre,de ne higgyük azt,hogy ezek fontosak Istennek.Örök igazság,hogy magunkból indulunk ki és ha jobban megvizsgáljuk a dolgokat rá kellene jönnünk.Sajnos a dogma nagy úr és ezekben 100%-ban hiszünk.Merjünk kételkedni benne.Nem Istenben,hanem a logikátlan(vagy hogyan írjam) elképzeléseinkben.Isten létezik és a leghatalmasabb de egyben a legkisebb rész is.Bármi ami emberi az nem illik rá!Pl:szeretet.Azt se tudjuk mi is az valójában,ici pici részét értjük és már be is skatulyáztuk vele Istent.Őt nem lehet jellemezni,illetve mégis:”Vagyok aki vagyok”Úgy látszik e 3 szó nem fér az agyunkba. Picit off ,de Gergő írása rendben volt,azt se nem kiegészíteni se nem belekötni nem akartam. facebook 777-ről már kitiltva,lássuk ez emészthető írás volt e a “bíráknak”. Minden jót!
nem akarok okoskodni, de lehet a “soha, senkiért nem kár!” helyett helyesebb lenne talan valami olyasmi, hogy mindenkiert kar? (ha jol ertelmezem)
Jogos volt az észrevétel, Tomi! Köszönöm szépen!