Blog, Vágvölgyi Gergely

Összetartozunk

Nemzeti tragédiánk évfordulójának napján ma már együvé tartozásunkra hívja fel figyelmünket az emléknap: arra, hogy határon innen és túl ugyanúgy magyarok vagyunk, magyar az anyanyelvünk, ugyanazt a himnuszt énekeljük, ugyanazok a hőseink és a tragédiáink: hogy elválaszthatnak bennünket mesterségesen megalkotott határok, de a lélek, a magyar nemzeti létezés lelke áthidalja a határokat. Szimbolikus erejű, hogy idén a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója éppen pünkösd ünnepére esik.

Pünkösdkor a Szentírás tanúsága szerint minden nép fiai a maguk nyelvén hallották, ahogy az apostolok az Úr tetteit hirdetik. Teljesen függetlenül attól, mely vidékről érkeztek. Ez az esemény a világegyház születésének pillanatában szélesre nyitotta a hit hirdetésének horizontját és bemutatta, hogy minden népnek és minden nyelven hirdetni kell az örömhírt. A kereszténységnek ez a mai napig alapvető küldetése, amellyel semmilyen körülmények között fel nem hagyhat. E misszió közben olyan nemzetek tértek meg, amelyek később a kereszténység bástyáivá váltak, s nagy szenteket, új lelkiségi mozgalmakat adtak az egyháznak, gyarapítva annak lelki kincsestárát. Ilyen volt a magyarság is: nagyon sokat kapott a kereszténységtől és nagyon sokkal viszonozta azt. S közben önmaga is változott, engedve, hogy a hit identitásának alapjává váljék. Istennel kezdődik a Hymnus, a pünkösdi búcsúkor, a nemzeti összetartozás napján pedig gyönyörű ívet rajzol, hogy a székelyek himnusza is az ő nevével zárul. Istentől Istenig: így imádkoztak a nyeregben és lélekben világszerte sokszázezren a nemzetért.

Merthogy sok van, ami összetartson bennünket: nyelvünk, kultúránk, történelmünk. És ugyanígy összetartó erő közöttünk a hit is, a kereszténység, amelynek zászlaját még mindig igyekszünk magasra emelni – ahogy nemzeti megmaradásunk zászlaját is. Jöhet “évezredes balsors”, “zivataros századok”, a magyarság igenis össze tud kapaszkodni. S mikor erősödhetnénk meg ebben, ha nem épp pünkösdkor. Szülessen meg lelkünkben újra az összetartozás érzése és maradjon is velünk!

Isten, áldd meg a magyart!

Vágvölgyi Gergely

Még nem érkezett hozzászólás