Életvédők csatái Észak-Amerikában - és itthon – 777
Hírek, Nagyvilág, Szemle

Életvédők csatái Észak-Amerikában – és itthon

Pozitív fejlemények soráról tudósít a konzervatív sajtó az Amerikai Egyesült Államokból, míg továbbra is nehéz az életvédők helyzete az liberális kormány alatt Kanadában. Közben hazánk a tíz leggyorsabban csökkenő népességű ország közé került az ENSZ adatai szerint.

Abortuszcsaták Amerikában címmel közölt riportot február 8-i számában a Heti Válasz – Stumpf Anna Washingtonból írt beszámolót a March for Life rendezvényről, amelyen üdítő látvány volt, hogy az USA különböző tagállamaiból fiatalok tízezrei álltak ki nagyon határozottan az élet védelme érdekében – tehát annak a korosztálynak a tagjai, akik meghatározzák majd az ország jövőjét. A tudósítás azonban felhívta a figyelmet: Amerika egyes államaiban még ma is a kilencedik hónapig végezhető abortusz, az 1973-as liberalizáció óta pedig számítások szerint mintegy hatvanmillió (!) abortuszt hajtottak végre. A hihetetlen szám és a sok államban ma is létező elfogadhatatlan szabályozás mögött persze ott áll az iparrá alakult abortuszüzlet lobbiereje: csak a Planned Parenthood több millió dollárt folytat lobbitevékenységre évente. 

Az idei életvédő felvonulás – és úgy általában az életvédelem ügye – azonban a fordulat ígéretét jelzi: ahogy arról a 777 is beszámolt, Donald Trump személyében most először az amerikai elnök is beszédet mondott a rendezvényen, többek között arra téve ígéretet, hogy “az élet és a család szentségének védelme társadalmunk alapja” lesz elnöksége idején. Az elnök már választási kampányában is tett életpárti kijelentéseket, beiktatását követően pedig megtiltotta, hogy abortuszt népszerűsítő vagy magzatelhajtást végző szervezetek is kapjanak amerikai nemzetközi segélypénzeket, majd megvonta az amerikai támogatást az ENSZ Népesedési Alapjától, amely támogatta Kínában a nők kötelező sterilizációját, és abortuszát. Az elnök az egészségügyi tárca több pozíciójára is az életvédő mozgalom jeleseit nevezte ki, a Legfelsőbb Bíróságba pedig beültette Neil Gorsuch bírót, aki életpárti. Sajnos azon republikánus törvényjavaslat, amely a 20. hét után szövetségi szinten minősítette volna bűncselekménynek az abortuszt, elbukott a Szenátus demokrata tagjainak ellenszavazata miatt. Ugyanakkor az egyes államok immáron lelkiismereti alapon megtagadhatják a szövetségi szociális támogatások folyósítását az abortuszklinikáktól – számolt be Stumpf Anna a Heti Válasz e heti kiadásában. Ismerteti a jó hírt is: e szerint változás tapasztalható az amerikai közhangulatban, 1974 óta nem hajtottak végre olyan kevés magzatelhajtást az Egyesült Államokban, mint tavaly. Ahogy pedig arról korábban beszámoltunk: a March for Life rendezvényen félmillió résztvevő állt ki az élet szentsége mellett.

Közben Kanada liberális miniszterelnöke és kormánya folytatja abortuszpárti politikáját. Az mno.hu cikke szerint hagyományos a nyári diákmunka-pályázatok kiírásában ezúttal szerepel, hogy a jelentkezőknek el kell fogadniuk egy nyilatkozatot, amelyben támogatják az abortuszt és a transzneműek jogait. A rendelkezés jelentős felháborodást váltott ki: a katolikus püspökök nyilatkozatban reagáltak, kiemelve, hogy a kormány aláássa a vallásgyakorlás szabadságát. Szerintük a gyakorlat ellentétes a kanadai alkotmánnyal, ráadásul a katolikus egyház úgy véli, ezzel a kormány éppen a program fő kedvezményezettjeinek, a fiataloknak árt – olvasható az összefoglalóban. A liberális lépés ellen több száz egyház és civil szervezet tiltakozik Kanada-szerte.

Itthon a demográfiai helyzet jelent egyre nagyobb kihívást. Az ENSZ szerint a tíz leggyorsabban fogyó lakossággal rendelkező országa a Baltikumtól a Balkánig felrajzolható vonalon helyezkedik el, ebben pedig hazánk is érintett. A világszervezet szerint 2050-re tizenöt százalékkal csökken Magyarország lakossága, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi trendek szerint a század közepére már csak 8,28 millióan leszünk a nemrégiben még tízmilliós országban. A negatív tendenciát erősíti a kivándorlás, jellemzően pedig éppen a családalapítás előtt álló, vagy azt éppen meglépő, fiatal magyarok indulnak nyugatra. Ugyanakkor óriási gondot okoz az is, hogy kevés gyermek születik: az egy nőre jutó gyermekek száma 1,4, ami nagyon messze van a kívánatos 2,1-től (ez az érték jelenti azt, hogy egy ország népességszáma stagnál), ezzel az adattal pedig a Világbank 2016-os jelentése szerint a tíz legalacsonyabb termékenységű ország egyike vagyunk. Ráadásul a tavalyi év az egyik legrosszabb esztendő volt népesedési szempontból a rendszerváltás utáni Magyarország történetében. (A témával szintén részletesen foglalkozik a Heti Válasz február 8-i száma.) 

Kijelenthető tehát, hogy az eddiginél is sokkal több, gyermekvállalást ösztönző intézkedésre van szükség hazánkban, hogy a negatív demográfiai spirálból kiléphessünk. Ugyanígy természetesen nagy jelentősége van annak is, hogy a közhangulat mennyire családbarát és kisközösségeink mennyire ösztönzik és támogatják a gyermeket vállalókat. 

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá