Sosem feledem gimnáziumi hittantanáromat, aki olykor nagy hévvel fejtette ki a modern reklámipar egy-egy gyöngyszeméről, hogy mennyire elveszi a fókuszunkat Istenről.
Például egy kávé, ami a reklám szerint: „a legtöbb, mi adható”. Vagy egy mozgásszervi gyógyszer kapcsán: az ízületi panaszok megszűnése segít az időseknek, hogy játszanak unokáikkal, és a reklám a nagymama szájába azt a mondatot adja, hogy: „Imádom az unokámat”!
Bizonyára számtalan példát tudnánk még idehozni.
Látszólag apróságnak tűnik ez az egész. De ne feledjük, hogy Isten amennyire jóságos és irgalmas, annyira féltékeny is!
Újabban a Facebook is bevezette azt a funkciót, hogy már nem csak lájkolni lehet, hanem a piros szívecskére kattintva „imádni” is lehet egy-egy bejegyzést. Csábító. De mi egyedül Istent imádjuk!
hirdetésHa mégis úgy érezzük, hogy a like nem fejezi ki eléggé a tetszésünket, bátran írjunk kommentet, vagy akár üzenetet a posztolónak:
„Különösen is tetszett, amit megosztottál, mert… Egyébként hogy vagy, mi újság veled?”
Tehát nem az a lényeg, hogy mit nem szabad (mást imádni), hanem az, hogy helyén kezeljük a dolgokat. És bizonyára értékesebb mindkettőtök számára, ha valami személyes kapcsolatfelvétel is történik, ha megosztod a másikkal, hogy mi tetszik a bejegyzésében, mintha csak ráklikkelnél egy piros szívecskére. A kevesebb néha több.
kép: pexels.com
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás