Amiről kevesen tudnak, az az, hogy Tom Hanks szerepe mögött (Miller százados) a valódi figura Sampson atya, aki szintén részt vett Fritz Niland megmentésében, akit a filmből úgy ismerünk, mint Ryan közlegény.
Francis Sampson atya, a 101. Légiszállítású Hadosztály káplánja német hadifogságba került a II. világháborúban.
Ahogy többen is ismerték, Sam atya 1944. június 6-án ejtőernyős ugrást hajtott végre és így ért földet az ellenséges német vonalak mögött Normandiában.
Landolását követően első dolga volt, hogy megkeresse a földet érés közben kiesett, szentmiséhez szükséges felszerelését. Ellenséges tűz alatt, sötétben kellett megkeresnie, de végül sikerrel járt.
hirdetésA történet itt nem ér véget, ugyanis még aznap miközben sérült katonákat látogatott meg egy farmon, két német katonába botlott. Az azonnali kivégzés elől egy harmadik német katona mentette meg, aki meggyőzte társait, hogy egy papot azért mégsem kellene megölni. Emlékirataiban így ír erről: „Azon a napon megérintett, hogy tanúja voltam az Egyház univerzalitásának.” Furcsa módon egy katolikus mentette meg őt, aki akkor az ellenséges oldalon harcolt.
Egy megkapó szentbeszéd
Néhány nappal később Sam atya szentmisét celebrált nővérek egy csoportjának egy olyan templomban, amelyet teljesen lebombáztak. Csupán két fal maradt épen, valamint a kereszt és néhány kép Szent Péterről és Szent Pálról. Az ott lévők számára ez a csoda jele volt. E romok között mondta el Sampson atya a szentbeszédét, ami a körülmények miatt nem volt túl hosszú:
A kereszten függő Mezítelen Galileai mindig is nagy szeretet és erős gyűlöletet váltott ki az emberekből. Nero annak idején gyűlölet tárgyává akarta tenni a keresztet azáltal, hogy keresztényeket feszíttetett meg rajta, szurokkal leöntve, majd lángra gyújtva őket, így kivilágítva Rómát. Julianus római császár egyszer azt mondta, hogy legszívesebben elfeledtetné a világgal az Embert a kereszten, de halála előtti gyötrelmeiben e szavakat mondta: „Meghódítottál, Galileai.” A kommunizmusban szintén tiltott jelkép volt. Hitler az Úr Jézus keresztjét a horogkereszttel próbálta helyettesíteni. Hamis filozófiák, vágyak, erőszak és ördögi sémák lettek kitalálva és felhasználva annak érdekében, hogy Jézus Krisztust letépjék a keresztről és elválasszák az Egyháztól. Mindazonáltal csak úgy, mint a kápolnára dobott bombák ezek az emberi kísérletek csak még inkább kiemelték a Megváltó keresztjét. Így az értelmünkben ez a kép csak egyre növekszik, mint ennek a vehemens emberi gyűlöletnek a szöges ellentettje. Ez a szent kép pecsétként van mindannyiunk szívére helyezve. Amint ez a kápolna, úgy mi magunk is egyenként Isten templomai vagyunk. Ezért nem számít, hogy mekkora pusztítással kell szembenéznünk, a Megfeszített képe velünk marad, ha mi is akarjuk. Most pedig a kereszt lábánál újítsuk meg a keresztségi fogadalmunkat, szívünkben pajzsként magunk elé tartva az Ő képét.
Emlékezete
Sampson atya miután német fogságba került, hat hónapot töltött egy tábori börtönben. Szabadulását követően ismét visszatért a frontra a legendás 101. Légiszállítású Hadosztállyal. Cornelius Ryan A leghosszabb nap (The Longest Day) című könyvében nagy terjedelemben állít emléket Sam atyának.
Francis Sampson mindezek mellett Koreában is szolgált, annak ellenére, hogy ekkor már nyugállományba vonult. 1967-ben kinevezték a katonai lelkészi szolgálat élére, ugyanis folytatni szerette volna ejtőernyős társai körében végzett szolgálatát Vietnámban. A 2018-as év lesz a huszadik századi amerikai hadtörténelem egyik kiemelkedő alakjának születésének századik évfordulója.
Fordította: Dallos Bence
Forrás és kép: Aleteia
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás