A könnyű élvezeteknek köszönhetően, a házasság talán halálra van ítélve?
Amerikai adatok alapján, 2000-hez képest 13 százalékkal csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik házasságot kötnek 25-34 éves koruk között. Mark Regnerus szociológus új könyvében ezt a visszaesést azzal magyarázza, hogy a férfiaknak megvan a lehetősége a házasság mellőzésére.
Regnerus ezt a jelenséget könnyű élvezetnek vagy olcsó örömnek nevezi. Ezek a kifejezések, amelyekkel a szerző jellemzi a szexualitás olyan formáját, ami igen kevés időbeli, illetve érzelmi ráfordítást igényel, és alacsony értékkel bír.
A szerző ötleteinek meghatározó része egy brit társadalomelméleti szakember, Anthony Giddens munkáján alapul, aki vitatta, hogy a fogamzásgátló tabletta éket vert a szexualitás és a házasság, illetve a gyermekvállalás közé. Giddens szerint a pornográfia és az internetes randi oldalak megjelenésével, már párkapcsolatra sincs szükség.
hirdetésAz eredmény pedig két egymást részben lefedő (de külön-külön is jellegzetes) piac, melyek közül egy a szexért, míg a másik a házasságért létesült. A két piac között lévő meglehetősen nagy területet felölelte a változó elkötelezettség és időtartam fontos kapcsolata.
A múltban a nők általában elérték, hogy választottjuk várjon a szexualitással a házasságig. A tisztességes munka, a tisztaság és a jó kiállás feltételei voltak annak, hogy egy férfi házasságot köthessen. A Regnerus által felsorakoztatott okok alapján a férfiaknak minden motivációjuk megvolt arra, hogy a társadalom tiszteletreméltó tagjaivá váljanak.
Napjainkban a pornó elérhetőségével és a jelentősen nagyobb reproduktivitási szabadsággal, a szex egy bármikor elérhető árucikké vált. Ez demotiválta a férfiakat a házasságra, írja Regnerus, majd hozzáteszi, hogy Steven Ruggles demográfus jóslatai alapján, minden harmadik húszas éveiben járó fiatal soha nem fog megházasodni.
Regnerus úgy látja, hogy a könnyű élvezetek hátterében a férfiak oktatásának és foglalkoztatottságának visszaesése áll, míg a nők körében egyre gyakoribbá válik a diplomaszerzés, illetve a munka világába való belépés.
Regnerus ezen elméletét Roy Baumeister és Kathleen Vohs szociálpszichológusok idézetével erősíti meg, akik a következő állítást tanulmányozták: “Napjainkban a fiatal férfiak megtehetik,hogy mellőzik a megfelelő oktatás és karrier elérését, hogy szexuális kapcsolatot létesíthessenek.
A szex könnyen elérhetővé és ingyenessé vált. Ez a mai verziója a (férfi)tömegek ópiumának.”
Regnerus vitatja, hogy amíg a nők fenntartották a szerepüket “szexuális portásokként”, a férfiak irányították a “házassági piacot.” Tekintettel arra, hogy a szex milyen könnyen hozzáférhetővé vált, Regnerus úgy véli, hogy a férfiaknak minden motivációja megsemmisült a házasságot illetően. 15000 fős felmérés alapján azt találta, hogy a 40 éves kor alatti válaszolók közül minden 82 férfira, aki házas szeretett volna lenni, 100 nő jut, akik ugyanígy vélekednek.
Ez az elv – hogy jóval több nő vágyakozik házasság után, mint férfi – tartja a végső kapcsolat feletti hatalmat a férfiak kezében Regnerus szerint.
“Sok nő úgy véli, hogy a férfiak tartanak az elköteleződéstől, pedig az igazság az, hogy ez nem így van.”
A forgatókönyv szerint a férfiaké a vezető ülés a házasságban és optimálisan a saját érdekeik, (szexuális) vágyaik szerint kormányoznak. Ehhez még csak öntudatos viselkedésre sincs szűkségük. Mindez oda vezet, hogy a nők halálra ítélt, boldogtalan házasságban kényszerülnek élni.
Regnerus a “Szürke ötven árnyalatának” történetével támasztja alá álláspontját. A könyvben Mr. Grey alkalmazza Anastasiat, aki beleegyezik főnöke munkafeltételeibe, beleértve bármilyen szexuális tevékenységet, ami jólesik, így minden hatalmától megfosztva a nőt. “Tisztában vagyok vele, hogy a könyv fikció, de ha 100 millió példány került eladásra, mindössze két év alatt, érdemes figyelmet fordítani rá.” – írja Regnerus. Sokan ezt figyelmen kívül hagyják.
Napjainkban a férfiak és nők önszeretete, öntudata magasabb, mint az valaha volt. Egy 1992-es kutatás szerint a férfiak 29, a nők 9 százaléka végzett önkielégítést legalább hetente egyszer, míg ugyanezt vizsgálva 2014-ben jelentősen magasabb eredményeket kaptak a kutatók. A férfiak majdnem fele (49%), a nőknek pedig majdnem a harmada (32%) válaszolta, hogy az elmúlt hat napban legalább egyszer maszturbált. Nem meglepő, de ahogy a pornó nézettsége nő, egyenesen arányosan nő az önkielégítés gyakorisága is.
Regnerus szerint, amíg a férfiak számára ennyire könnyen hozzáférhető a szex, a nőknek egyre nehezebb lesz olyan partnert találni, aki érdemes a házasságra. „A szex és a párkapcsolat terén a férfiak úgy fognak eljárni, ahogy azt a nők elvárják” – írja. “Így ezt minden nőnek kiemelten fontos tudnia, ehhez nem fér kétség. Bár a nők nem akarnak felelősséget vállalni a férfiak nevelésében, ez a valóság.”
Fordította: Dallos Virág
via New York Post
kép: Getty
hirdetés
