#csakegygondolat

#csakegygondolat – A szkeptikusokkal való beszélgetésről

Hogyan is magyarázzuk el azt, amit minden nap megélünk az Istennel való személyes kapcsolatunk során? Nehéz ügy…

 

“Beismerem, hogy mindig nyűgös feladat számomra, amikor az isteni dolgok valóságosságát kell bizonyítgatnom… Amikor megpróbálnak vitára bírni egy-egy érvvel kapcsolatban, olyan mintha arra kérnének, hogy bizonyítsam be, hogy a Nap fenn van az égen. Az ő sugaraiban sütkérezek, az ő melege hevít, az ő fénye által látok – mégis arra kérnek, hogy bizonyítsam be a létezését! Megőrültek ezek az emberek? Mit akarnak tőlem, mit bizonyítsak be? Hogy Isten hallja az imáimat? Naponta imádkozom, és naponta kapok válaszokat az imáimra. Hogy Isten megbocsátja a bűnt? Saját megítélésem szerint a legsötétebb bűnös voltam, és a kétségbeesés legmélyére süllyedtem, mégis hitre jutottam, és ezzel a hittel egy szempillantás alatt átugrottam a világosság és a szabadság teljességébe. Miért nem próbálják ki ők is?”

 

Charles H. Spurgeon (1834-1892), brit prédikátor.

kép: pexels.com

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

2 hozzászólás

  • Válasz Tom bácsi 2017. 09. 10. 17:00

    Varga Károlynak válaszul.

    Egy bíróságon mi számít bizonyítéknak? Csak a tudományos bizonyítékok? A kísérletileg bármikor igazolható, független laboratóriumokban bármikor újra megismételhető, és minden alkalommal azonos eredményt adó kísérletek eredményei? Vagy akár egy tanúvallomás is? Esetleg többek, akár sokak egybehangzó vallomása?

    Isten létezésére “tudományos” bizonyíték legjobb tudomásom szerint nem létezik. Laboratóriumban, kísérletileg Isten létét nem tudjuk bizonyítani. Rengeteg tanúvallomás viszont van mellette, ami nagyon is nevezhető bizonyítéknak, és további közvetett bizonyítékok is (leginkább a csodák).

    A kérdés inkább az, hogy egyeseknek ez miért nem elég? Rengeteg ember valamiért kételkedik, valamiért nem tudja, vagy nem akarja elfogadni ezeket a bizonyítékokat.

    Egy részük jóhiszemű, akik például elhitték, hogy az evolúció elméletét tudományos bizonyítékok támasztják alá, és mivel ez ellentmondásban áll az Egyház tanításával, azt értelemszerűen nem tudják elfogadni. Számukra legfeljebb sajnálatos, hogy annyian hisznek mégis holmi sokezer éves mesekönyvben, de tiszteletben tartják a meggyőződésüket, és ügyelnek arra, hogy lehetőleg ne bántsák meg őket feleslegesen. De néha, főleg, amikor épp megtapasztalják, hogy ezek a hívők nem is annyira ostobák, sőt, kifejezetten értelmes ember is akad közöttük, felmerül bennük a kétség. Hogy van az, hogy értelmes emberek így tudnak hinni egy gyerekes, a tudomány által cáfolt tündérmesében? Ezért keresnek további bizonyítékokat, de valójában elég lenne azt észrevenniük, hogy épp a tudományos “bizonyítékok” sántítanak, és hogy az evolúció valójában sosem történt meg, sőt, maga a tény, hogy az evolúció elméletét idestova 150 év alatt nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, gyakorlatilag bizonyítja azt, hogy az egész egy tévedés. Istenről van bizonyíték éppen elég, csak épp ellene is vannak “bizonyítékok”, amikről viszont kellő utánajárással ki lehet deríteni, hogy hamisak.

    A másik fele pedig a rosszhiszemű. Ők azok, akik a hamis bizonyítékokat gyártják, sulykolják, és a Sátán minden módszerét bevetik, a kettős mércétől, az érzelmi “érvelésen” keresztül a szemenszedett hazugságig. Épp nemrég találkoztam valakivel, aki azzal “érvelt”, hogy Jézus emberáldozatokat követelt a Biblia szerint… Mint kiderült, Lukács 19:27-et forgatta ki ennyire. Ez a felfoghatatlan rosszindulat általában abból táplálkozik, hogy az érintett nem hajlandó elfogadni, hogy fölötte egyáltalán állhat valaki, nem hajlandó elfogadni, hogy nem tehet következmények nélkül, “szabadon”, amit csak akar, illetve hogy a tetteiért egyszer majd számot fog kelleni adnia. Nem hajlandó lemondani a bűnös szokásairól, nem hajlandó belátni azok bűnös mivoltát, ezért az eszközökben nem válogatva, bármi áron próbálja ütni, gyalázni, mocskolni az Egyház tanítását, és persze rengeteg olyan “bizonyíték” is keletkezik ennek során, amivel a fentebb említett, az igazságot jóhiszeműen kereső embert is eltéríti a helyes útról.

    Istenre éppen elegendő bizonyíték van. Nem kell több. Azt kellene megtalálni, hogy mi gátol, mi akadályoz abban, hogy ezeket a bizonyítékokat meglásd és elfogadd.

    Ha nekem valaki most azt mondja, hogy Londonban épp esik az eső, gond nélkül elhiszem, nem az lesz az első gondolatom, hogy további bizonyítékokat akarjak, mielőtt elhiszem, hacsak nincs okom feltételezni, hogy az illető hazudik.

    Neked sem arra van szükséged, hogy valaki végre bebizonyítsa Isten létét. Sokkal inkább arra, hogy megtaláld magadban és megértsd, hogy miért indulsz ki abból, hogy mindenki hazudik, de legalábbis súlyosan téved, aki azt állítja, hogy Isten létezik.

  • Válasz Tom bácsi 2017. 10. 09. 16:46

    Fontosnak tartom utólag hozzáfűzni, hogy a korábbi hozzászólásom egy részével már én magam sem értek egyet. Akkoriban egy rövid időre meg tudtak győzni a kreacionisták, elfogadtam az érveiket, elhittem, amiket mondanak. Nem nagyon találtam használható cáfolatot, mert sajnos az evolucionisták sem mindig állnak a helyzet magaslatán, amikor vitára kerül a sor, gyakran helyezkednek érzelmi alapokra, bocsátkoznak körkörös érvelésbe, illetve fuvalkodnak fel és sértődnek meg végül. Emiatt csak lassan és sokára sikerült olyan érveket találnom, amelyek miatt ma már ismét elfogadom az evolúciót, azzal együtt, hogy ez számomra cseppet sem áll ellentmondásban azzal, hogy a világot végső soron Isten teremtette. Ezúton is elnézést kérek mindenkitől, akit esetleg ostobán félrevezettem, és most képletesen hamut szórok a fejemre, amiért bedőltem egy ostobaságnak.