Egyéb

5 irányadó idézet a mindennapokra az Opus Dei alapítójától, Szent Josemaría Escrivától

Június 26-a az Egyházban a “mindennapi élet szentjének”, Szent Josemaría Escríva de Balaguernek (1902-1975) az ünnepnapja, akinek nevéhez fűződik a sokak által filmekből (pl. Da Vinci-kód) vagy konteós oldalakról ismert, a a világot állítólagosan “behálózó” Opus Dei alapítása. Mi újat hozott ez a huszadik századi spanyol pap, amire egy kortárs püspök barátja csak annyit mondott, hogy nehéz dolga lesz, mert “egy évszázaddal megelőzte a korát”? Mi az Opus Dei: Titkos társaság? Keresztény szabadkőművesség? Mindkettő vagy egyik sem?

Mit gondolsz, Isten mire hív? Hogy “túlélj”? Hogy “jó ember legyél”? Vagy hogy esetleg “amennyire lehet” kövesd a Tízparancsolatot? Szent Josemaría egész életével fel szerette volna frissíteni a bibliai választ, Jézus válaszát: szentnek kell lenned, ez a keresztény a hivatás! Ebben nem köthet kompromisszumot az, aki a mennyországba szeretne jutni. Természetesen a szentség nem tökéletesség, de törekvés felé, folyamatos küzdelem, amit a kereszt mellett Isten semmi földi, illékony örömhöz nem hasonlítható békéje kísér. Ezzel a szándékkal alakult az Opus Dei, aminek a róla kialakított képpel ellentétben, mint a Katolikus Egyház személyi prelatúrájának, semmi más célja nincs, minthogy minél több embert erre a felismerésre vezessen és segítsen nekik a jézusi ideál szerint élni.

1. Önátadás

“A te csónakod – tehetséged, terveid, sikereid, – mindez semmit sem használ, csak, ha átengeded Jézusnak, ha hagyod, hogy akadálytalanul beszálljon, és ha lemondasz róla, hogy sajkádból bálványt csinálj. Egymagadban csak te meg a csónakod, a Mester nélkül a biztos hajótörés felé evezel.

Csak akkor fogod épségben kiállni az élet viharait és zátonyra futásait, ha az Úr közelében akarsz lenni, és átadod neki a kormányt.

Helyezz mindent Isten kezébe: gondolataid, fantáziád szép repülése, nemes emberi törekvéseid, szerelmed tiszta vágyakozása hadd áramoljanak keresztül Jézus Szívén. Különben mindezt előbb vagy utóbb tönkreteszi önzésed.”

2. Életszentség

“Jegyezzük meg jól: nem az a szent, aki sohasem esik el, hanem aki alázattal és szent makacssággal mindig föl tud kelni.”

3. “Nem tudok imádkozni”

“Mindenesetre, ha elmélkedéseitek kezdetén nem tudjátok figyelmeteket az Istenre összpontosítani, ha csak szárazságot éreztek, és úgy tűnik, értelmetek nem képes egy jó gondolatot megfogalmazni, vagy érzelmileg érzéketlenek maradtok; úgy azt tanácsolom nektek, amit én is ebben a helyzetben teszek: Helyezzétek magatokat Atyátok jelenlétébe, és legalább ezt mondjátok: “Uram, nem tudok imádkozni, nem jut semmi az eszembe, amit neked elmesélhetnék”…és legyetek biztosak abban, hogy e pillanatban már el is kezdtetek imádkozni.”

4. Szexualitás-Tisztaság

“Gúnyolódjanak bár mások, ha a tisztaságról hallanak, nevetésük csupán örömtelen, hideg fintor, eltorzult lélek megnyilvánulása[…]

Tehát az embereknek ebben a birodalmában, magyaráztam nekik papi pályám gazdag tapasztalataira támaszkodva, a szexualitás témája egy normális személy számára a negyedik-ötödik helyen van.

Első helyen vannak a lelki élet céljai és kívánalmai, minden egyénnél különbözően;rögtön utána következik az a sok valóság, ami egy átlagember számára fontos: apa, anya, otthon gyermekek; majd a hivatás: és csak ezek után, negyedik-ötödik helyen következik a nemiség.[…]Isten segítsége nélkül tiszta életet élni lehetetlen.”

5. A képmutatás és kísértés elkerülése

“Ugye az okoz neked néha rossz érzést, nyugtalan pillanatot, mert isteni hívásokra nem feleltél? Vagy hogy a képmutatók útját jártad, mert önmagad kedvét kerested? Kifelé igyekeztél megőrizni boldogtalanul a keresztény magatartás látszatát, belül azonban megtagadtad a lemondást, nem álltál ellen a sötét szenvedélyeknek, ahelyett, hogy korlátlan és önzetlen odaadásban éltél volna, mint Jézus Krisztus.[…]

Ne állj szóba a kísértéssel, mondd neki azt: én ebben is, mert ez isteni követelmény, odaadó akarok lenni!

Nagyon igazad lesz, ha így gondolkozol, mert a szeretet a kis dolgokban mutatkozik meg igazán. A legkeményebb áldozatok azok közt, amelyeket az Úr kér, rendszerint az egészen kicsinyek. Ezek olyan rendszerességet kívánnak, és olyan nagy a jelentőségük, mint a szívverésnek.”

 

Heltai Péter

 

 

Még nem érkezett hozzászólás