Majdnem az összes eddigi amerikai elnök vallásos volt, beleértve a jelenleg kormányzó Donald J. Trumpot – summáz a Pew Research Center.
Az amerikai alkotmány semmiféle vallási elvárást nem támaszt a leendő elnökök felé. Mégis, az eddig szolgálók nagy része keresztény, presbiteriánus, az episzkopális egyházhoz vagy más protestáns felekezethez tartozott.
Az Amerikai Egyesült Államok új elnöke, Donald Trump sem marad ki a körből, aki a kilencedik presbiteriánus vallású a sorban. (A presbiterianizmus Angliából és Skóciából indult, majd Észak-Amerikában terjedt el a 17. századtól). Még ha nem is állandó gyakorlója, így lett nevelve, és még mindig büszkén vállalja fel, mondván:
„Az én vallásom egy csodálatos vallás.”
Az első presbiteriánus elnök egyébként Andrew Jackson volt, a Trump előtti utolsó pedig Ronald Reagan. Míg Jackson és Reagan ír felmenőkkel rendelkeznek, Trump édesanyja Skóciából vándorolt ki az USA-ba.
hirdetésA Pew Research Center egy friss kutatása azt mutatja, hogy a legtöbb amerikait érdekli vezetőinek hite. Például, az ottani felnőttek fele szerint fontos, hogy az elnök kimutassa vallási meggyőződését. Azok aránya, akik szerint a vezetők túl kevés vallási vitában vesznek részt, 40%, míg akik szerint túl sokban, 27%.
Az eddigi elnökök közel negyede – beleértve a leghíresebbeket, George Washingtont, James Madisont és Franklin Rooseveltet – volt az episzkopális egyház tagja, mely az angol egyház utódja. Az elnökök harmadik legnagyobb hányada az unitárius és baptista egyházakhoz kötődött, köztük Harry Trumannel és a még élő Bill Clintonnal.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok legnagyobb vallása még most is a katolikus, csak egyetlen elnök tartozott ehhez az egyházhoz, mégpedig John F. Kennedy. Az ő 1963-as meggyilkolása óta pedig csak egyetlen katolikus elnökjelölt tűnt fel, John Kerry.
A két leghíresebb elnök közül viszont egyik sem tartozott formálisan valamelyik felekezethez. Egyikük, Thomas Jefferson még fiatal korában vesztette el hitét az ortodox kereszténységben, de mindig hitt egy olyan Istenben, aki a világmindenséget alkotta. Hozzá köthető a Jefferson-biblia, amit saját elképzelése szerint állított össze Jézus tanításaiból. A másik Abraham Lincoln, aki szintén vallásos családban nőtt fel, és aki főleg elnöksége alatt rengeteget beszélt Istenről, noha szintén nem tartozott egyik egyházhoz sem. Tudósok régóta vitatkoznak arról, hogy tulajdonképpen hívő, illetve keresztény volt-e Lincoln, de hitének egyes aspektusait továbbra is kérdőjelek kísérik.
Lincoln nem az egyetlen, akit e szempontból bizonytalanság övez. Voltak, akik hitüket inkább magánéletük és ezáltal privát szférájuk részének tekintették, és voltak olyanok, akiknek vallási kötődése megváltozott életük során.
Vehetjük például Lincoln utódját, Andrew Johnsont, aki bár kereszténynek vallotta magát, sosem tartozott egy felekezethez sem. Egy másik 19. századi elnök, Rutherford B. Hayes néha metodista gyülekezetekbe járt, miközben egyébként protestáns felekezeti körökben mozgott élete során – állítja a Georgetown-i Berkley Center.
Trump elődje, Barack Obama nem hívő családban nőtt fel, de felvette a keresztény vallást felnőttként, és a Szentháromság egyház tagjaként dicsérte az Urat. Később aztán, első elnöki kampánya során elhagyta az egyházat 2008-ban, és bár továbbra is kereszténynek vallja magát, már nem gyakorolja hitét.
forrás: pewresearch.org
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás