IstenArc

A piarista Ironman, Szerb Antal és Radnóti Miklós mentora és jóbarátja, a magyar cserkészet atyja, ha valamiért nem is a szerzetesi hivatást választja, akkor is biztos, hogy jelentős pályát futott volna be. Irodalmár hivatása, tanári, költői vénája utat tört volna magának azzal a fáradhatatlan dinamizmussal, ami egész életét jellemezte. Azonban így se kesereghetünk: utóbb felsorolt összes oldalát kibontakoztatva vált elhívásához mindvégig hű paptanárrá, „krisztusi emberré”.

Sík Sándor élete simán megállná a helyét A napfény íze alternatívájaként, kezdve családja sorsától egészen saját történetéig, ami magában foglal két világháborút, egy nagy adag kommunizmust, benne ’56-tal. Mindennek dacára mindjárt láthatjuk, hogyan is működnek olyan, hittanon ásítást generáló „klisék”, minthogy „Minden lehetséges annak, aki hisz.”(Mk 9,23)…

„Szabadíts meg a szürkeségtől!”

No, de amikor azt mondom költő ne valamiféle kegyesrendi fűzfapoétát képzeljünk el, aki kedves, de komolytalan gitáros énekekhez ír jámbor szövegeket. 21 éves korában jelenik meg első verseskötete, amiről többek között Karinthy és Kosztolányi ír kritikát. Életének minden szakaszát megverselte, számtalan kötete jelent meg és aktívan részt vett a kor irodalmi életében. Cikkeket írt a katolikus Élet-be (többek között) Adyról, akinek költészetét később egy tanulmányában párhuzamosan elemzi példaképének, Prohászka Ottokárnak munkásságával. Éreztetve a kor szembenállásait, ezen írásainak fogadtatása nagyjából olyan szinten keltettek megrökönyödést, mintha annak idején diákként tesi órára Real Madridos mez mellé Barcás cipőben érkezett volna. Mindeközben színdarabokat írt, héberből újrafordította a zsoltárokat és analfabetizmusból jövő munkások számára állított össze magyar irodalomtörténetet. Szépen lassan pedig olyan jelentéktelen gittegyletek választották tagjai közé, mint a Kisfaludy Társaság vagy a Magyar Tudományos Akadémia.

Isten fiatal!

Legyen akármennyi is a dolga, életének középpontjában Istentől kapott hivatása állt: a keresztény ifjúság nevelése. Talán kevesünkkel esik meg, hogy egy könyvesboltban kezünkbe akadó új kötettől életünk szinte azonnal gyökeres fordulatot vesz (a Biblia persze kivétel!). Nos, Sík Sándorral pontosan ez történt Münchenben, amikor rátalált egy cserkészettel foglalkozó munkára s azonnal eldöntötte: még abban az évben elkezd dolgozni a cserkész módszer meghonosításán. Nem sokra rá, 1912-ben megalakult a Magyar Cserkészszövetség, aminek formája nagyban függött a különféle rezsimektől, de 105 évre rá köszöni, jól van! Többek között Sík érdeme volt az is, hogy az I. világháborúból éppen csak felálló ország képes volt dzsemborit (cserkész világtalálkozót) rendezni 1933-ban, Gödöllőn. Ezalatt magyart, latint és görögöt tanított, és állítólag olyan remek szónok volt, hogy még a fullcapes srácok se nyomkodták az iPhonejukat a hátsó padban.

hirdetés

 „A táborban teljesen Sík-rajongóvá lettem!”

Közhely, de sose tudhatjuk, hogy egy-egy elejtett mondatunk kire lesz majd hatással. Sík Sándor se tudhatta, hogy milyen mélyen beivódnak beszédei a kis Szerb Antal fejébe, akinek cserkészparancsnoka, tanáraként pedig személyes mentora lesz. Valószínűleg Szerb táskájában is ott lapult Sík Sándornak rendtársával, Schütz Antallal kiadott, nyelvtörőnek is beillő „Sík-Schütz” ifjúsági imakönyve, ami olyan evidens tartozéka volt akkoriban egy magyar kiskamasz táskájának, mint ma a Skrillexet visító bluetooth minihangszóró. Még dolgozott Szerb (máig aktuális) Magyar Irodalomtörténetén, amikor ezt írta egykori tanárának:

„Egyszer azt mondta én vagyok az a tanítványa, aki a legkevesebbet vittem magammal az iskolából[…]Azt hiszem ezért írok mindig vastag könyveket.[…]Ugye megkomolyodtam, Professzor Úr?”

Ha Szerb Antal élete végéig belül kicsit meg is maradt gyereknek, a helyzet sajnos annyira komollyá változott, hogy a háború után Sík temette a világháború őrületében meghalt egykori tanítványát. Nem ő volt az egyetlen. 1943-ban ő keresztelte meg diákját és annak feleségét, bizonyos Radnóti Miklóst és Gyarmati Fannit. Radnóti, többek között Sík Sándor hatására, magát már korábban is hívő, katolikus embernek tartotta.

Sík Sándor, akinek származása miatt szintén bujkálnia kellett, megindítóan beszélt arról, mit is jelent szerinte valójában magyarnak lenni:

„Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. […] még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz magyarrá még az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát: a magyarságot erkölcsi küzdelemmel, Isten-sürgette cselekvésével úgy kell kiküzdenie… Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni gondolatot.”

Épphogy kimászott a romok alól, Kossuth-díjat és akadémiai tagságot kapott – hogy aztán három évre rá, mint „reakciós klerikustól” meg is fosszák tőle. Később tartományfőnökként is helytállt, pedig a kommunista „átalakulás” közel sem volt sétagalopp az egyházaknak. Temetésére Lady Gaga-tól zenetörténetileg még pillanatnyilag jelentősebb Kodály Zoltán szerzett zeneművet Te Deum című versére.

Mi az ő nehéz, de gazdag életének az üzenete? Azt hiszem ő ezt is versbe öntötte, hogy mindnyájan megfogadjuk:

„Az Isten küld, testvéreim, tinéktek
Hogy sugarai eleven tüzét,
Amik Arcáról a szívembe égtek,
Sugározzam csendesen szerteszét
A testvéreknek, kik az éjben járnak.
Az Isten küldött, szentjánosbogárnak.”

Heltai Péter

A képek forrása a Sík Sándor Virtuális Emlékszoba.

hirdetés