Miért vagyok a remény embere?

Mert hiszem: Isten új arcot ölt minden reggel,
és most teremti a világot, nem valahol az elfelejtett múlt ködében.

Ez késztet minden percben készen állni
a nagy találkozásra.
Ez a kiszámíthatatlan Isten szereti gyermekeit, az embereket.
Ez reményem forrása.
A remény embere vagyok: nem emberi érvek,
nem természetes optimizmus táplálja bennem a reményt,
hanem egyszerűen hiszem, hogy a Szentlélek működik
az Egyházban és a világban,
akár tudunk róla, akár nem.
A remény embere vagyok, mert hiszem:
a Szentlélek mindörökké a Teremtő Szellem,
aki minden reggel új szabadságot, örömöt és bizalmat
hoz azoknak, akik befogadják.
A remény embere vagyok, mert tudom:
az egyház története hosszú,
s tele a Szentlélek csodáival.
Gondoljatok a prófétákra és a szentekre, akik döntő
órákban a kegyelem csodálatos eszközei voltak,
s fénycsóvát vetítettek elénk az útra.
Hiszek a Szentlélek meglepetéseiben.
Remélni kötelesség és nem fényűzés.
A remény nem álmodozás,
Ellenkezőleg: eszköz, hogy álmunkat valóra váltsuk.
Boldogok, akik álmodni mernek,
S álmukért kemény pénzzel fizetnek,
hogy testet öltsön az emberek életében.

(Leon Joseph Suenens bíboros)

hirdetés