Amikor először jön valaki lelkivezetésre, mindig az az első kérdés, hol tart most a lelki élet útján. Ez fontos információ ahhoz, hogy személyre szabott és hasznos tanácsokat tudjak adni, hiszen nem ugyanaz kell az éppen most elindulónak, mint annak, aki már gyakorlott. Itt összeszedtem a három (+1) leggyakoribb tanácsot, amit a lelki életben kezdőknek szoktam mondani.
1. Aludj eleget!
Azaz feküdj le időben! Bármilyen furcsa, ezzel kezdődik a lelki élet. Ahogy egy öreg atya mondta: minden nap előző este kezdődik. Több okból is praktikus: egyrészt ha kialvatlan vagy, akkor nehezebben is tudsz koncentrálni nem csak az iskolában, munkahelyen, de az imádságban is. Emellett a kialvatlanság kihat a hangulatodra és a teljesítményedre is. Egy szó mint száz erősen befolyásolja nemcsak testi, de lelki egészségedet is. Ne panaszkodj, hogy csapongnak a gondolataid imádság közben, ha még éjfélkor is egy képernyőt bámulsz. (Ráadásul kimutatták, hogy aki elalvás előtt világító képernyők előtt próbál kikapcsolódni nehezebben alszik el, és nyugtalanabb az álma, mint azoknak, akik egy könyvet olvasnak. Úgyhogy töltőre a mobilt, és elő a Bibliával!). Tedd meg az első lépést a rendezett élet felé: mondj nemet a céltalan éjszakázásnak!
2. Legyen az ima egy külön napirendi pont!
hirdetésGyakran előfordul, hogy elfelejtesz egész nap enni? Vagy mosakodni? Ugye nem. Ezeknek mind fix helye van a napirendünkben. Ugyanúgy, ahogy a tanulásnak, munkának, szórakozásnak. Csak az imát szoktuk kifelejteni. Nekünk gyakran mondták a szemináriumban, hogy minden hét elején vegyük elő a naptárunkat, és írjuk bele azokat az időpontokat, amikor Jézussal beszélgetünk, majd utána ezeket kezeljük úgy, mint egy programot, azaz ne vállaljunk mást akkorra. Ha a lelki életed mindig a sor végén kullog a fontossági versenyben, akkor gyakori élményed lesz az esti lelkiismeret-furdalás, már megint nem fordítottál rá elég időt. Elő a naptárral, és írd be minden napra az imát!
3. Imádkozz rendszeresen és komolyan!
Az előző pont folytatása. Talán furcsán hangzik, de a jó imádság bizony kemény munka eredménye! Merthogy meg kell tanulni, ami csak gyakorlással lehetséges. Sokan vágynak mély istenélményekre és erős hitre, de az istenkapcsolat nem olyan dolog, amit az ábrándozás és vágyódás épít. Tenni kell érte! Aki ráfordított idő és energia nélkül várja, hogy egyszer csak csodás változás álljon be a hitéletében, olyan, mint a kamasz, aki éjszakákon át álmodozik a lányról, akibe szerelmes, anélkül, hogy egyszer is megszólítaná. Borítékolható a kudarc. Határozd el, hogy mától komoly időt szánsz az imádságra minden nap! Ne gondold, hogy a reggel elmormolt Miatyánk, és az este, félálomban elrebegett “Köszönöm Istenem” elegendő a te életkorodban. (Ha már el tudod olvasni ezt a blogbejegyzést, akkor már benne vagy a korban.) Itt az idő, hogy komolyan elkezdj imádkozni!
+1 Ne felejtsd: a lelki élet egy út.
Azaz folyamat. Nem kampány, nem olyan, mint a tavaszi fogyókúra, ami arra való, hogy elérjem a strandfazont nyárra, aztán télen jöhet a hízás, hanem életforma, divatos szóval élve: teljes életmódváltás. Jó, hogy időnként belelkesedsz egy lelkigyakorlaton vagy imaesten, de törekedned kell az állandóságra. Hozz döntést, hogy az imaéletedet függetleníted az aktuális hangulatodtól és érzéseidtől! Ezután pedig tűzz ki célokat, hogy lásd, hova akarsz eljutni! Akarj fejlődni! Olvasd a Bibliát, tanulmányozd, ismerd meg minél jobban Jézus és az apostolok tanítását! Olvass lelki olvasmányokat, és válassz lelkivezetőt, aki segít kijelölni és elérni a céljaidat! Ha úgy érzed, hogy jó ideje stagnál az istenkapcsolatod, akkor vizsgáld meg, hogy hol akadtál el, és keresd a megoldást! Ne állj meg félúton! Isten sokkal többet tartogat számodra!
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás