Tegye fel a kezét, aki képes minden alkalommal ugyanúgy bemenni a templomba, ugyanúgy végigülni egy misét, istentiszteletet. Ezt (természetesen magamból kiindulva – hogy máshogy?) teljesen elképzelhetetlennek tartom. Sőt, szerintem néha olyan a templom, mint egy varázsdoboz: bemegyek pirosan, aztán jön az isteni csiribú-csiribá, és kijövök zöldre átváltozva.
Hogy vagy? Hogy mész be? Hogy vagy jelen? Hogy jössz ki?
A Catholic Link ismét remek írással jelentkezett, ezúttal egy kis etikettel rukkoltak elő: hogyan viselkedjünk, ha nem katolikusként szentmisén veszünk részt?
Minden mérkőzésben, így a szellemi harcban is fontos, hogy kiismerjük az ellenfél taktikáját.
Manapság úgy tűnik, hogy az idő napról napra gyorsabban elrepül. Mindig panaszkodunk, hogy milyen kevés időnk van. Azonban meglepően sok időt töltünk el a számítógépünk vagy a telefonunk képernyője előtt. Közösségi hálók, online vásárlás, szörfölés a neten – ezek még inkább elvezetnek minket az „ülő életmódhoz”, és ironikus, de gyorsabban veszítjük el másokkal a kapcsolatot.
Fontos tisztáznunk, hogy mi nem a kereszténység — annak érdekében, hogy megláthassuk, eddig helyesen éltük-e meg a hitünket. Ebben segíthet az a 9 szempont, melyet Brian Orme, a ChurchLeaders.com weboldal rendszeres szerzője megfogalmazott. A hozzájuk fűzött kommentárt – csakúgy mint az egész cikket – az Infaustus blog jelentette meg.
Távkapcsolatok nem csak egy múló nyári románc után születhetnek. A fő indok, amiért két szerelmesnek egymástól távol kell megpróbálni a szerelem lángjának táplálását: a munka és a tanulmányok.
A templomi „illemszabályok” az Isten és a hívő közösség iránti tiszteletből következnek. Az alábbi szempontok segítségével átgondolhatod, van-e olyasmi, amire jobban kellene figyelned!