Miközben a nagyhéten megemlékezünk Krisztus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról, az interneten, a médiában vagy a nem hívőkkel folytatott beszélgetések során felmerülhet a kérdés, hogy az üdvtörténet eseményei történelmileg hitelesnek tekinthetők-e?
A Spanyol Védelmi Minisztérium megerősítette a hírt: Nagyhéten félárbocra eresztik a spanyol zászlót minden katonai létesítményen – beleértve a madridi Védelmi Minisztériumot – Krisztus halálára emlékezve.
Reményik Sándor megrázó versében írja le a passió egyik kulcsszereplőjének a lelki küzdelmét.
Az alábbi olvasói levélben olyan általános iskolás gyerekek gondolatait osztjuk meg, akik korukat meghaladó érettséggel és várakozással készülnek Krisztus kereszthalálára, akinek szavai aligha lehetnének aktuálisabbak: „ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be az Isten országába.” (Mt 18,3)
Jézus Kaifásnál eltöltött éjszakája földi életének utolsó éjszakája volt. Valószínűleg folytatta az imádságát, melyet megtörtek a Getsemani kertbe betörő katonák, az árulás, majd a főpapok vádaskodása, megalázása. Virrasztott, ahogyan sok templomban az esti szertartás után mi is tettük. Nem hagytuk magára, éberek maradtunk.
A nagyböjti készület a végéhez közeledik. Mindenki azt várja, hogy Krisztus legyözze a halált és megváltson minket, embereket. Csak néhány nap van hátra, Jézussal mégis rengeteg dolog történik ebben a három napban. Mindent megjár és mindent elvisel helyettünk.
