Mindennapi utamon, a reggeli dugóban ülve gyakran imádsággal indítom a napot, keresve a csendet és az Isten felé fordulás lehetőségét a zajos hétköznapokban. Egy ilyen alkalommal váratlan üzenet állított meg és késztetett elmélyülésre: egy óriásplakát egyszerű, mégis súlyos felszólítása. A hétköznapi környezetben megjelenő mondat nem magyaráz, nem vitázik, csak irányt mutat. Ez az írás annak a belső megállásnak és továbbgondolásnak a lenyomata, amely ebből a találkozásból született.
Mit tennél, ha te lennél a negyedik bölcs, aki lekési Jézus születését? Újra megkeresnéd? Várnál rá? És mit élsz át egy olyan közönség tagjaként, amelyben mindenkinek csukva van a szeme, csak hallgat és érez? Egészen különleges előadáson jártunk az Operaházban!
A minap egy ismeretlen hölgy telefonált mellettem, és ahogy beszélt ez mondat akaratlanul is megütötte a fülemet: „Karácsonykor nem a szent tiszta ablak ünnepét üljük”. Elmosolyodtam, aztán elgondolkodtam rajta. Bármit is jelent számodra a karácsony, ennek mindenképp üzenete van!
Tűz a fal mögött – Gyakran találom magam szemben mostanában hajnali derengéseimet követően azzal a felismeréssel, hogy ébredéseim eszmélések is egyben. Olvasói vendégírás.
Egészen szürreális, és nagyon sok szempontból tanulságos történettel szembesültünk az elmúlt napokban: miután Csókay András idegsebésszel készítettünk – igen, tényleg mi készítettük – egy rövid videót, a kommentmezőben elszabadultak az indulatok és sokan azzal vádoltak bennünket, hogy a felvétel nem valós, csupán a mesterséges intelligencia segítségével verjük át követőinket. Az ok, ami miatt sokan gyanúsnak gondolták a videót abban keresendő, hogy az általunk nagyrabecsült és igen kedvelt orvos arcán nemrég egy beavatkozást hajtottak végre, amelynek jól látható nyomai voltak.
Carlo Acutis sokak számára ismert szent, akinek családja is végig kísérhette azt a folyamatot, amíg az Egyház felvette őt is a szentek sorába. Bár nem telt el sok idő azóta, de máris Magyarországra érkezett egy ereklyéje. Hogy ki ajánlotta fel és hova került? A cikkből kiderül.
Milyen lehet jelképesen Krisztus keresztjét cipelve zarándokolni? Honnan eredt a keresztállítás? Miért fogtak neki páran, hogy kereszteket állítsanak a nagyobb hegyeinken? Miért fontos, hogy fából legyenek a felállítandó keresztek? Mennyire gyakori, hogy vandalimus áldozatai lesznek a keresztek és milyen lelki élményt ad egy ilyen esemény? Izgalmas hagyomány nyomába eredtünk.
Mit jelent ma Krisztust követni egy olyan kultúrában, amely sokszor mást tart jónak, kívánatosnak vagy elfogadhatónak? És hogyan fér össze Isten feltétlen szeretete a parancsokkal, amelyek néha inkább tehernek, mint kapaszkodónak tűnnek? Az Életed kérdései rovatban Viktor és Zsófia őszinte, sokakat érintő dilemmákat fogalmaznak meg: a hit és a hétköznapok feszültségéről, a szabadság és a törvény látszólagos ellentmondásáról, az önelfogadás és a bűn kérdéséről. Szilágyi Szabolcs atya és Gájer László atya pedig bibliai, lelkiségi és nagyon is gyakorlati válaszokat adnak – Jézustól, Pál apostoltól, Szent Ignáctól és a mai élethelyzetekből kiindulva.